A szeptember végén megjelent cikkre (link reflektálok ebben a szösszenetben – írja Tót Barbara.
– Nagyon szép könyvtárosi és olvasói elképzelés, hogy az e-könyv legyen pár száz forint, de ez nem reális – és főleg nem rossz kiadói hozzáállás kérdése. Nézzük meg, hogy milyen költségekből épül fel egy könyv?
– nyomtatási költségek – kb. 10-20%
– szoftver-költségek
– a könyvön dolgozó emberek (borítótervező, szerkesztő, fordító, író) személyi ráfordítása
– jogdíjak (ügynökségek, borítóképhez, illetve tipográfiához szükséges jogok megszerzése) – 7-8% eladott példányonként
– terjesztői jutalék – >50%
– marketing-költségek
– logisztikai költségek (szállítás, raktározás stb.)
– ÁFA (5%)
Remek, nagyjából ezzel meg is volnánk. Egy átlagos könyv árképzése legfőképp ezek miatt alakul.
Milyen költségekből épül fel egy e-könyv?
– szoftver-költségek
– a könyvön dolgozó emberek (borítótervező, szerkesztő, tördelő, fordító, író) személyi ráfordítása
– jogdíjak (ügynökségek, borítóképhez, illetve tipográfiához szükséges jogok megszerzése) – 25% eladott példányonként
– terjesztői jutalék – 30-35%
– marketing-költségek
– ÁFA (27%!)
A nyomdai és a logisztikai költségek kiesnek, viszont az ÁFA 5% helyett 27%, mert az e-könyv számítógépes szoftvernek számít. Továbbá egy nyomtatott könyvhöz tartozó előnézeti kép nem feltétlenül olvasható jól e-book formátumban, így sokszor ehhez is teljesen újra kell tördelni az elkészült művet. Ráadásul – a nyomtatottal ellentétben – egy e-könyv lehet interaktív, külső és belső hivatkozásokkal lehet és néha kell ellátni. Ez ismételten plusz munkaórákat jelent.
Tehát, ha legközelebb valaki megkérdezi, hogy miért nem fillérekért osztogatják a kiadók az elektronikus formában közzétett könyveiket, illetve miért nem teszik ezt azonnal, itt a válasz.
– egy a kiadókkal kommunikáló könyvtáros.
Tót Barbara