A XXI. század elejétől csökken a könyvtárhasználók, a könyvtárlátogatások, a kiadott könyvek száma. A. V. Sokolov professzor munkáiban felsorolja a rendszerszintű válság megjelenési formáit Oroszországban:
– a könyvolvasás diszfunkciója: mivel a könyvpiac a “könnyű” olvasmányok felé orientálódik, az olvasó a bonyolultabb szövegeket nem tudja értelmezni;
– az emberi (agyi kapacitási) normákat meghaladó információáradat mennyiségi növekedése;
– a könyvtári hálózat lassú, de következetes leépülése, ami főleg a kisebb településeken okoz problémát;
– a könyvtári hivatás népszerűtlenné válása.
Egy több orosz nagyvárosra kiterjedő, 2017 júniusától szeptemberig tartó időszakban zajló kutatás félig strukturált mélyinterjúkkal folyt hagyományos módon, Skype-on, e-mailben és online platformon. A megkérdezetteket (11 férfi és 12 nő; 16 fő a 35-54 éves korosztályból, 7 fő 55 évnél idősebb) 3 csoportba osztották: könyvtárosok (15 fő), a könyvtárosképző intézményekben oktatók (4 fő), valamint ún. olvasók (kiadók, a könyvtári szolgáltatások megrendelői, könyvtártudománnyal foglalkozók: 4 fő). A kérdések a következők voltak:
1. Mi az oka az oroszországi könyvtári szféra válságának?
2. Mit jelent a gyakori “Megőrizzük a könyvtárat” jelszó?
3. Melyek lehetnek a közkönyvtárakban a lakosság bevonzásának új irányai a hagyományos feladatok mellett?
4. Milyen jövő vár a könyvtárakra?
5. Mit kell tenni, hogy az olvasók visszatérjenek a könyvtárba?
6. Mi a könyvtár szerepe a jövőben?
7. Tegyen fel egy kérdést egy potenciális olvasónak!
8. Írja le a kívánságait vagy ajánlásait a miniszternek, az igazgatónak, a könyvtárosnak, a használónak! (A könyvtárak jövője: információ vagy kommunikáció; ref.: Viszocsekné P. É.)
Humanus