Közepes fejlettség csapdája – könyvtárra is értelmezhető tünet?

Legfőbb akadály az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit – írtuk link 10 éve, vagy később link a Miért buknak el a nemzetek c. könyv kapcsán. A méltán hivatkozott Acemoglu-Robinson kötetet az Új Egyenlőség friss podcastja is emlegeti (25’30”). A szerzők fő megállapítása szerint mérvadó fejlődés olyan országok és szektorok esetében történhet, amelyekben terítik a forrásokat, azokhoz a lehető legszélesebb réteg jut hozzá.

A nem piacérdekelt könyvtári szférában ez hangsúlyosan jelent
– szakmai figyelmet, bevonást, bárki számára könnyen elérhető szakmai információt és képzési lehetőségeket (azaz: inkluzív attitűdöt)
– szemben az ország / szakma egyes képviselőinél koncentrálódó formális és informális hatalom esetével (azaz: extraktív attitűdöt).
Ha tehát a felsorolt javaktól a szakma képviselőinek széles rétege távol érzi magát, akkor mindenféle erőlködés ellenére nem reális hatékony szakmai innovációban, vagy a világ fejlettebb régióira jellemző könyvtári színvonal elérésében reménykedni.

Eszerint a könyvtárak közepes fejlettségének csapdájából (ld.: Immanuel Wallerstein világrendszer elmélete; benne: centrum, félperiféria, periféria) a szakmai erőforrások minél egyenlőbb elosztása jelenthet menekülőutat. (MG)

A novekedes.hu oldalon megjelent elemzés erről azt mondja: “Az erős növekedést eddig jórészt az új munkaerő bevonása, a foglalkoztatottság növelése biztosította, azonban ennek elértük korlátait: nincs több bevonható munkaerő, pontosabban nem könnyű ezen az úton továbbhaladni. […] Ezt nevezi a szakirodalom a közepes fejlettség csapdájának, és az MNB szerint ez a veszély fenyegeti a magyar gazdaságot is, ha nem sikerül olyan változtatásokat elérni, amelyek hatására a gazdasági növekedést az eddigiektől eltérően már a versenyképesség, a termelékenység növeléses hajtja.”
A közepes fejlettségi csapda feloldása humántőke-befektetéssel valósulhat meg. Egyszerre felzárkózásról beszélni és hagyni tönkremenni a közoktatást nem lehetséges. Márpedig a magyar “modell” erről szól egyelőre. (Új Egyenlőség Podcast)