A könyvtárosok feladata az információszolgáltatás mellett a közösségi és tudományos élet szervezése. A digitalizált világban a podcast jó formátumot ad ehhez. A könyvtárosok megszólíthatják az olvasókat is, hogy mondják el saját történetük. A Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i intézménye (US-SC) saját tapasztalatból tudja, hogy a podcastok milyen jó közösségszervező hatásúak. Akár tudományosabb, akár általánosabb témákról van szó.
Egy amerikai kutatás szerint 116 millió amerikai hallgatott az elmúlt hónapban legalább egyszer podcastot. Ez a szám folyamatosan növekszik. A kínálat is egyre nagyobb, szinte minden témában található már hanganyag.
Bár a műfaj előzményei az 1990-es években is megtalálhatók, az igazi nagy áttörés a 2010-es évek elején történt. Sok hallgatót hozott például a The New York Times podcastja, a The Daily c. műsor. Továbbá segített a Spotify közreműködése a népszerűsítésben. Mindezek ellenére még kifejlődőben lévő műfaj. Sok újonnan csatlakozónak van még benne hely. Ezért is érdemes a könyvtárosoknak a közösségüket bátorítani a podcastolásra.
Az US-SC-n az utóbbi években egyre több oktató fedezte fel óráin a műfajt, és a kutatók is munkába kezdtek. Ezért a könyvtár úgy döntött, hogy támogatja a podcastok készítését.
– Helyet és eszközöket ajánl az adások felvételéhez és szerkesztéséhez. Van egy stúdió, ahová a műsorkészítők a saját eszközeik hozhatják. Készül egy profi stúdió, ahol a könyvtár biztosít mindent. A két stúdió mellett egy 12 gépes számítógép terem is rendelkezésre áll az utómunkához. Előfizetett programokkal, pl. Adobe Audition, GarageBand, Audacity.
– Nem mindenki stúdióban akar dolgozni, hanem a szabadban vagy otthon. Ők kölcsönözhetnek hordozható eszközöket. A legnépszerűbb a Blue Yeti USB mikrofon a hangfelvételekhez. Plusz népszerűek a különböző kábelek a mikrofon és telefon összekapcsolásához.
– Workshopokat tartanak, ahol bemutatják a felvevő eszközöket, szerkesztő szoftvereket és interjú technikát tanítanak.
A könyvtár egy saját 10 részes podcastot is közzétett az 1989-es Santa Cruz-i földrengésről. A projektben megjelent a helytörténet, közösségi együttműködés és az audio munka. Többek közt túlélők mesélték el a történeteik. A könyvtár így új kapcsolatokat teremtett, és bemutatott egy történelmi eseményt részletesen. A könyvtár podcastos törekvéseinek terjesztésében is segített. (ref.: Habók Lilla)
Info Today