Az építőipar az egyik legjelentősebb széndioxid-kibocsátó, illetve hulladékot termelő ágazat. Ezért nagyon nem mindegy, hogy egy épületet felújítanak, vagy újat építenek helyette. A kérdés természetesen a könyvtárépületekre is vonatkozik. Ezért a német könyvtárosok a fenntarthatósági szempontot a könyvtárépületre is kiterjesztik. (MG)
Nem kell mindig új épületnek lennie: Egy pillantás a könyvtárak szerkezeti fejlesztésének lehetőségeire. – A generálfelújítás, új épületek építése vagy a meglévő épületek további, más célú hasznosítása kérdésében már nem csak gazdasági, várostervezési és funkcionális szempontok játszanak szerepet. A fenntarthatósági vita és a klímavédelem során az elmúlt években egyre fontosabbá vált a “szürke energia” és az erőforrás-felhasználás témaköre.
Legyen szó nagyszabású felújítási projektekről, mint például a Constance-i és a Bielefeldi Egyetemi Könyvtárban és a Berlini Állami Könyvtárban, vagy kisebb intézkedésekről a köz- és tudományos könyvtárakban: sok épület felújításra szorul, és hozzá kell igazítani az új kihívásokhoz. Könyvtárak, melyek
– Hamburgban, Utrechtben és jelenleg Düsseldorfban központi helyen található egykori postaépületek
– Chemnitzben, Wildauban, Winterthurban és Tilburgban [link ] az egykori ipari csarnokok,
rugalmasan használhatók, és újraértelmezésükben különleges hangulatot adnak. Másutt pedig egykori csűrök, áruházak [vö.: link ] vagy vasútállomás épületei jönnek szóba. A meglévő épületek könyvtári hasznosítása a könyvtárépítésben régóta bevált gyakorlat. Az épület generálfelújítása vagy az utólagos használata melletti érvek jelenleg az ökológiai fenntarthatóság irányába tolódnak el, és nem ok nélkül.
Buch und Bibliohek