Múlt heti lapszámunk témáját link folytatva:
Archívumok fejlesztése kapcsán néhány részfeladat:
1. a kutatási adatok életciklusának leírása, az adatok keletkeztetésével és hozzáférésével kapcsolatos jogosultságok rögzítése és ezek ellenőrzése – röviden: adatkezelési elvek és adatkezelési terv. A levéltáros szakmában a “born digital” iratok felbukkanása, de legalább 20 év óta komoly elméleti munkát fektettek az adatok életciklusának archiválási szempontú elemzésébe, melynek egyik fő tanulsága: akkor lehet hatékonyan gondoskodni a megőrzésről, ha az adatkezelés egyes elemeit előre definiáljuk. Kutatási adatokat illetően különösen fontos szempont, hogy a hozzáférés általában
több-lépcsős: az adatokat összegyűjtő kutató természetes törekvése, hogy ezeken először ő végezze el a saját kutatásához szükséges elemzéseket és mások csak egy bizonyos moratórium után férhessenek hozzá az adatokhoz.
2. szakterület-specifikus metaadatsémák kidolgozása. Az archivált adatok első számú hozzáférési pontja a metaadat-rekord. Ha ez a leírás pontatlan, rossz, akkor nem fog megvalósulni az adathasználat sem. A pontos metaadatolás feltétele pedig a specifikus metaadatséma. Ma már több tucat ilyen, a kutatási adatokra kidolgozott metaadatsémát készítettek világszerte. Vannak a kutatási adatokra kihegyezett általános, de nem szakterület-specifikus sémák és vannak olyan tudományterületek (pl. a csillagászat), ahol léteznek egészen egyedi igényeket kielégítő sémák. (folyt. köv.)
Király Péter