A szolidaritás komoly szintjét mutatja, ha emberek ismeretlenül is tartós élelmiszert osztanak meg rászoruló társaikkal. Ezt teszik pl. a hollandiai Borne könyvtárában link . A polcon házi lekvár, bolti ropogtatnivaló link . (Persze, kérés: “ne itt fogyaszd el az ételt”.) Ez az egyik oldal. A másik, hogy ilyen módon önként könyvtárba csábítanak maguknál sokkal inkább rászoruló embereket. Úgy tűnik azonban, ilyen félelem nincs sem a könyvtárosokban, sem az adakozókban. Hasonló félelemnélküliséggel / tényleges szolidaritással találkozhattunk az osloi Furuset Könyvtár és Tevékenységi ház esetében is (vö.: Furuset modell? – A könyvtár felső szintjét a helyi ifjúsági klub működteti 2. link )
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az esetlegesen másokat zavaró használókat ne kellene kezelni. Erre azonban a rendszerben bevált protokollok működnek, tudatosan figyelve arra, hogy legyenek kapaszkodók a hátrányos helyzet elkerülésére, illetve az onnan kikerülésre. Magyar példa a helyzet kezelésére: Azok a büdös olvasók – a szégyenkezéstől a hajléktalanszálló-könyvtárig és feliratig link . (MG)
KIT-információ