Első osztályú híradásokat készíts könyvtáradról!

Ha feltételezzük, hogy a szakmai hírek közlése a közös szakmai gyarapodás, gondolatgenerálás, netán cselekvés kiváltása, akkor nem mindegy, milyen minőségű híreket van módunkban olvasni; harmad- vagy elsőrangúakat, vagy -osztályúakat… Vezesd be a minőségbiztosítást szakmai közléseidben is!

3. osztály: a “téma” megadása. Lényegében az esemény meghívója, benne: ki, mit, mikor, tett, témát vetett fel. Jelzi, hogy egy esemény megtörtént; ki van pipálva. A befogadó számára nem hangzik el hasznosítható információ, azaz az esemény nagyrészt felhasználhatatlan a tudásátadás szempontjából – viszont elolvasása időt vesz igénybe.

2. osztály: “réma” (a befogadó számára hasznosítható tartalom) megadása; a téma kifejtése. Olyan tartalom szerepel a híradásban, amely a befogadó számára új gondolatot, többletismeretet hordoz.

1. osztály: irány a reprodukálhatóság. Azaz olyan ismereteket tartalmaz (ha nem is részletesen), amely egy leírt, kívánatos állapot eléréséhez segít másokat (vagy konkrét segítséget ad kellemetlen helyzetek elkerülésére).

Osztályon felüli változat:
– A fentieken túl olyan híradás, amely nem (csak) sikerekről, hanem nehézségekről, netán kudarcokról is beszámol. Mindezt nem panasz jelleggel, hanem a befogadó számára tudatosan lehetőséget kínálva, a jelzett gondok megelőzésére. Pl.: “A” módon próbáltuk, de nem jött be számításunk, a “B” út viszont eredményes lehet.
– Másik lehetséges eleme a kiemelkedő minőségű híradásnak, hogy a tevékenység tervezésének szakaszában, vagy legalább annak lezárása előtt szól a projektről. Ezzel nagy segítséget nyújt azoknak, akik pl. más könyvtárban hasonló projekten dolgoznak, és akiknek a projektzárás utáni híradás már késő lenne a folyamat esetleges menet közbeni alakításához, javításához.

Ezek a jellegzetességek kísértetiesen hasonlítanak a tudományos hitelességért folytatott küzdelemhez. A tudományos visszaélések, fals kutatási eredmények megelőzésére, a tudomány hitelességének (minőségbiztosításának) emelésére ugyanis az utóbbi időkben több kötelező elvárás jelent meg:
1. a kutatás tervének nyilvánosságra hozatala a kutatás megkezdése előtt,
2. a kutatás során kapott adatok nyilvánosságra hozatala (melyeket bemenetként kezelve akár más kutatási csoportok is folytathatják a kutatást – vagy ellenőrizhetik a közreadó megállapításainak helyességét). (MG)