Ajándék lónak nézd meg a fogát

Valaha a könyvtárak fenntartás nélküli lelkesedéssel fogadtak bármilyen könyvadományt, mely gyűjteményüket gyarapította, és időt és fáradtságot nem sajnálva illesztették be ezeket állományukba. Az 1960-as évektől kezdve azonban a gyarapítás a könyvtári munka speciális ágává vált, és egyre nagyobb figyelmet szenteltek az ésszerű munkaszervezés, a gazdaságosság és megtérülés kérdéseinek. Az ugyanis tagadhatatlan tény, hogy az ajándékok fogadása általában tároló helyet és főként sok munkát igényel. A jó szándékú adományozók rendszerint könyveik végső nyughelyének gondolják a könyvtárat, ám az így beérkező dokumentumok jó, ha felének-harmadának tudja a könyvtár hasznát venni. Nagyon fontos ezért, hogy határozott befogadási politikával, jól meghatározott munkaszervezési eljárásokkal, és tapasztalt szakemberrel rendelkezzen ilyen esetekre – és lehetőleg ne engedje megkötni a kezét az adományozó különböző kívánalmai által (pl. gyűjtemény ‘együtt tartása’, minden egyes darab állományba vétele stb.)
Nagy segítséget jelenthet a döntések meghozásakor és az értékeléskor a költség-hasznon elemzés, amit a SIUC központi könyvtárában is elvégeztek. – F: Amikor az ajándék nem ajándék… A gyűjtemény értékelése költség-haszon elemzéssel (referátum) In: Könyvtári Figyelő, 2007/1.