— Az ország mai pénzügyi helyzetében nem tart attól, hogy további kulturális intézmények kerülnek csődközelbe?
— Remélem, nem következik be, de ezen a téren is változtatnunk kell. Ódivatú ugyanis az a felvetés, hogy minden intézményt kizárólag az államnak kell eltartania. Meg kell határozni a nemzeti intézmények körét — ebbe beletartozik majd többek között az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum –, amelyekért természetesen teljes, így anyagi felelősséget kell vállalnia a mindenkori kormányoknak. A többi intézmény esetében el kell azon gondolkodni, ki tudná ezeket hatékonyan üzemeltetni. Ezek esetében a tárcának elsősorban közvetítői szerepet kell vállalnia az állami szféra, a civil szféra és a magántőke között. Vannak olyan intézmények, alkotóközösségek, ahol kisebb gondot jelent a finanszírozás, hiszen az üzleti szféra örömmel támogatja a kortárs művészeteket, erre kitűnő példa a KOGArt. A vidéki művelődési házak — amelyeknek fontos közösségépítő és -megtartó szerepük van — finanszírozása viszont elképzelhetetlen jelentős állami, önkormányzati pénzek nélkül. – F: júl. 27., link