Gördülő tervezés hazai könyvtáraknak?

Mikor érdemes felülvizsgálni a terveket? — vetődhet fel a kérdés elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. Főként stratégiai tervekkel kapcsolatban, mert hosszabb intervallum esetén nagyobb az esély arra, hogy a megvalósítás során a környezet megváltozásával kell számolni. Vagy éppen azért, mert maguk az alkotók válnak időközben tapasztaltabbá. Ilyen esetben a tervezők bölcsességéről tesz tanúságot, ha képesek újragondolni a célokat és eszközöket. (A menedzsmentirodalom számtalan példát hoz a csakazértis véghezvinni akart tervekből születő csődökre.) A tervezés és rugalmasság közötti feszültséget célozza feloldani a gördülő tervezés. Ugyanis, mint a szakcikk írja: az éves tervezés túl részletes, lassú és kevés értéket ad. Túl sok ember foglalkozik tényadatok és egy rég elavult éves terv összehasonlításával. A stratégiai elképzelések egy része pedig nehezen számszerűsíthető az éves tervben. Az éves terv előre meghatározott tevékenységi korlátok közé szorítja az embereket. A kulcs a teljesítménymutatókra (KTM) alapozott gördülő tervezés. Praktikusan pl.: öt évre tervezünk, de évente. Azaz évente igazítjuk tevékenységeinket a gyorsabban–lassabban mozgó célokhoz. Az információs szektor gyors változásai a könyvtárak vezetőinek figyelmét a gördülő tervezésre irányítják.(MG) – F: Az éves tervezéstől a gördülő tervezésig. In: Menedzsmentfórum, Kontrolling, 2002.