Harc a kiégés ellen

A kiégés jelensége nem új keletű, jelentősége azonban az utóbbi években számottevően megnőtt. A nemkívánatos helyzeten a betegszabadság és a munkahely változtatás mellett számos egyéb trükkel lehetünk úrrá. Túlhajszolt, ingerlékeny, keserű, zárkózott, antiszociális, terméketlen, demoralizált: csak néhány azon jelzők közül, melyek a napjainkra már vállalati költségtényezőként is megjelenő kiégési (burnout) tünetcsoportot fémjelzik. Egy nemrégiben készült felmérés szerint hazánk lakosságának 24 százaléka szenved kiégésben. Noha a betegséget a szakemberek eltérően definiálják, abban mindenki egyet ért, hogy gyakorlatilag bármely foglalkozásnál és minden szinten megfigyelhető, s még a vállalatnál eltöltött évek számával sincs összefüggésben. A tünetek akár néhány hónapos tartózkodás után is megjelenhetnek, főként akkor, ha munkánk természete, szakértelmünk és képességeink között nincs meg a kellő összhang. Ennyi idő bőven elegendő ahhoz, hogy kiderüljön, nem bírjuk a monotóniát, a személytelenséget vagy az eseménytelenséget.