Hungaricum Atlantában — Fulton Közkönyvtár

Utazásunk végső állomása az atlantai Fulton Könyvtár. Van abban valami különös, hogy ez az épület nemcsak nekünk jelentette a háromhetes vándorlás végét, Breuer Marcell számára is egyfajta lezárás volt: a könyvtár terveinek elkészültével nyugdíjba vonult, utolsó munkájának átadásán már nem vehetett részt. Az épületet a szállásunk felől közelíthetjük meg, az út egyenesen ide vezet, végig toronyházak, iroda és parkoló funkciókkal. Szombat van, minden kihaltnak tűnik, a városban kevesen járnak, autót se nagyon látni. A szűk, rossz légtérarányú utcán, a magasházak sima felületeinek takarásából lassan feltűnik a szürke betonfelület. Az épület nem tűnik elnyomottnak, bár magassága feleakkora, mint a fölé emelkedő parkolóházak, robosztus megjelenése tekintéllyel bír, alacsony mérete nem hozza hátrányos helyzetbe környezetéhez képest. A felette szabaddá váló légtér szinte idevonzza az embert friss levegőért, az átláthatóbb, kitárulkozó, tájékozódásra alkalmas előtérre. – F: okt. 22.