Voltam olyan őrült, hogy átnéztem a könyvtárat ismerősnek megjelölő összes helyi lakos adatlapját. Külön figyelve a 18 év alatti korosztály ‘ezt csinálom, ha nem dolgozom’ rovatára. Statisztika, válogatás és elemzés nélkül a legjellemzőbbek. (zárójelben a más irányú tapasztalat) MSN mindenek felett (mindenkivel és amikor csak lehetőség van rá. Sok hasznos infotartalma nincs, de elmegy evvel néhány óra és szórakoztató.)
– Gépezek, netezek (Általában játék + videó és zene letöltéssel próbálkozás. Már nem digitális analfabéta, de közel sem tud annyit, mint amit a felnőtt korosztály gondol, ennek ellenére rutinos és kíváncsi.)
– lógok a haverokkal, barátokkal
– bulizás
– a filmnézés és zenehallgatás éppen belefér. (Netről letöltött filmek.) Általános jellemző, hogy mindenki ismerkedni vágyik. Több tucatszor olvastam: ‘Ha nem ismersz vegyél fel msn-re’. – F: okt. 14., Open Library
— Nézem a BBC ‘Miből lesz a cserebogár’ sorozatát, melyben mondják: az emberek tizenéves koruk végén, a húszas elején a legfogékonyabbak. Teljesítményük pedig harmincig emelkedik. A könyvtári szakmában (is) ez a betörés időszaka. Amikor a fiatal munkatársak beletörődnek a rendszerbe. A BBC-s műsorvezető a tanult tehetetlenséget emlegeti. (MG)
— Pintér Róbert szerint viszont hiba a régi információs módok alapján értékelni a fiatalok tudását, kommunikációs szokásait és egyéb jelenségeket. Egyáltalán nem biztos, hogy ami történik, az hanyatlás, még ha közben a régi intézmények tönkre is mennek. ‘Elvégre minden, ekkora horderejű változás a régi megújulásával, illetve kényszerűen egy részének a pusztulásával is jár.’ – F: okt. 1., FN
— Z. Karvalics szerint természetesen lehetséges, hogy egy digitális bevándorló [gyakorlatilag: 20-25 éven felüli] anyanyelvi szinten megtanulja és akcentus nélkül beszélje a digitális világ nyelvét, de az valóban ugyanolyan erejű adaptációra késztet minket, mintha hazát cserélnénk. – F: NOL, szept. 28.