E-kereskedelmi stratégia könyvtárunk számára

Ha a szakkönyvtárnak van mit online módon árusítania, bevételre tehet szert. Az elektronikus (e-) kereskedelem tulajdonképpen valamilyen webhelyen zajló pénzügyi tranzakciót jelent, mégis három formát különböztethetünk meg. A közvetlen kereskedelem (direct commerce) online módon zajló tranzakció, pl. banki átutalás, vagy megrendelés és vásárlás. Az indirekt kereskedelem az e-kereskedés promocionális formája az interneten, adott esetben arra szolgál, hogy a ‘fogyasztót’ tagsági díj fizetésére, vagy önkéntes hozzájárulásra ösztönözze. A digitális kereskedelem a megrendelés-vásárlás-kézbesítés online végbemenetelére vonatkozik.
Tekintettel arra, hogy már amúgy is sok mindent intéznek online módon, és az online fizetés is egyre elfogadottabb gyakorlattá válik, a könyvtár honlapjának látogatói számára sem lehet idegen az online kereskedelem. A könyvtár szempontjából pedig kevesebb fizikai teret igényel, 7/24-es hozzáférést, és világméretű vevőkört jelent. Az e-kereskedelem bevezetése bevételt hoz, de további céljai is lehetnek, hiszen növeli a hatékonyságot, emeli a szolgáltatások színvonalát, elősegíti a hozzáférést, támogathat tanfolyamokat, összehozhat érdekcsoportokat. Ugyanakkor számos technikai kérdést is meg kell oldani: megfelelő internetszolgáltatót választani, doménnevet regisztrálni, megtervezni és működtetni az oldalt.
Mindez pénzbe kerül. Gondot okozhat a szerzői jogok, és a vásárlók adatainak védelme. A pénzbeszedés számos módja közül is ki kell választani a megfelelőt. Ki kell dolgozni az e-kereskedelem stratégiáját, aminek az intézmény jelenlegi céljain, és további lehetőségein kell alapulnia. Meg kell határozni az elérni kívánt új célokat, az eladható ‘termékeket’ és az olvasók igényeit. Nincs stratégiamodell, ‘légy kreatív, hogy illeszkedni tudj céljaidhoz és igényeidhez’. – F: Hogyan alakítsunk e-kereskedelmi stratégiát könyvtárunk számára? / ref.: Mohor J.