Újabb adalék a kizsákmányolás-mítoszhoz

5-6 évvel ezelőtt volt forró téma, hogy az információbróker kizsákmányolja pl. a könyvtárost: az ingyen vagy olcsón szerzett információt busás haszonnal adja tovább. A két hete tartott MIBE-konferencián link ismét felmerült a téma. Ez előadók példákkal adtak hangot ellenvéleményüknek. A családfa-kutató tapasztalata: ugyan örömmel megvásárolná az adatokat (kevesebbet kellene terepre utaznia), de a levéltárak elzárkóznak az ebbéli térítéses információkutatástól; a Magyar Országos Levéltár pl. explicite nem vállal ilyen szolgáltatást. A marketingkutató tapasztalata, hogy a KSH ugyan megkeresi az adatot — igen kedvező összegért –, de több millió forinttal nem lehet a szolgáltatót rávenni, hogy sokheti határidő helyett egy hét alatt végezzék el az egyébként egyórás lekérdezést. Az információs tanácsadó tapasztalata hasonló: budapesti nagykönyvtár egyébként kedvező árú szolgáltatása elérhetetlen adott esetben egy raktáros szabadsága miatt — s nem használ a sürgősségi felárként kínált többletösszeg sem. Ám mire megérkezik a kolléga, kétszer lejár a megrendelőtől a keresésre kapott idő. Így az információszolgáltatás szakembere sem kizsákmányolni, sem használni nem tudja az ingyenes vagy alacsony árú közszolgáltatást. (MG)