… Egy vers-, novella-, regényrészletből többnyire rátalál a szerzőre, de mondjuk az V. szimfóniának csak a bevezető tételét ismeri föl, hallhatta akárhányszor is. Hogy valaki falsot húzott?, fújt?, énekelt? Nem veszi észre. Számára teljeséggel egyforma Karajan és Bernstein, Menuhin és Ojsztrah vagy a három biznisztenor. CD-tárában mindenekfölött Mozart és Bach meg a preklasszikusok, a barokk: Vivaldi, Lully, Monteverdi, Purcell, Scarlatti. Sok opera, semmi Wagner. Imádja a kilós cédévásárokat valamely hipermarketben, magasról tesz az előadók ismeretlenségére. Kemény dollárokat fizet internetes Armstrong-, Ellington-, Beatles-, Cohen-, Tom Waits-, Mandy Patinkin-beszerzésekért. Cédéi, dévédéi jegyzéke számítógépen, többszörös keresztkeresési módokkal: címek, szerzők, előadók, rendezők alapján is megtalálható minden. A terem többi falán szépirodalom, ETO-ba rendezve. Ez ugyebár a könyvtári Egyetemes Tizedes Osztályozás, amiből Gyöp még is vizsgázott anno. PC-jében több mint 14 ezer kötetet rögzít. Vers, próza, színművek. Külföldi szépírók a görögöktől Elfriede Jelinekig, magyarok a Mária-siralomtól Garacziig. Gyöp a klasszikusokat alapnak véli, a maiakat pedig az exbölcsész kutyakötelességének: a korral lépést kell tartani. Naponta böngész könyvkiadói prospektusokat, hetente jegyzéket állít össze a megvenni kívántakról, törzsboltjában egyik hivatalsegédje vásárol be (időkímélés meg a csomagok súlya miatt), irdatlan pénzekért. Könyvtára komplettnek tekinthető és mércének: ami itt nincs, az nincs is. – F: febr. 24.
Egy magán média- és könyvtár
Régebbi hírforrás(ok): link