Szürke irodalom a BL-ben

A szürke irodalom egyik jellemzője, hogy nehéz megtalálni. A British Library-ban az idők folyamán tapasztalatokra tettek szert, és jó kapcsolatokat alakítottak ki a szürke irodalom előállítóival és szolgáltatóival. A gyűjteményt három fő dokumentumtípus alkotja: a kutatási jelentések, a konferenciaanyagok és a tézisek. — A korábbi, főleg papíralapú világban nehéz volt a szürke irodalmat beszerezni. Az internet és az elektronikus hordozók elterjedésével a szürke irodalom is elérhetőbbé vált: intézeti adattárak, kormányzati és intézményi honlapok szabad hozzáférést kínálnak saját állományukhoz. A szürke irodalomra vonatkozó használói igények és szolgáltatási módok is jelentősen változtak. Számos szolgáltató felismerte a szürke irodalom fontosságát, pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság az ismert PsychInfo adatbázist kiegészítette a PsycEXTRA szürke irodalmat tartalmazó adatbázissal, a Thomson Scientificnél fejlesztik a Web Citation Indexet, amely a preprintek, műszaki jelentések, disszertációk, konferenciaanyagok és a szürke irodalom más típusainak megtalálását segíti. Az Elsevier tudományos keresőmotorja, a Scirus számos információforrást keres végig, beleértve az intézeti adattárakat is. Úgy látszik, felismerték, milyen értékes információkat hagytak eddig figyelmen kívül. Nemcsak ‘harmadik személyek’ dolgoznak a szürke irodalomhoz való hozzáférés könnyítésén, hanem a dokumentumok előállítói is: honlapokat fejlesztenek, hogy a keresőmechanizmusok megtalálják őket, és ezzel szolgáltatókká váljanak a nagyközönség számára. Példa erre az USA szövetségi ügynökségeinek GrayLIT Network hálózata, amely az Információs Hídon (Information Bridge) keresztül lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül elérjék az Energetikai Minisztérium műszaki jelentéseinek teljes szövegű adatbázisát.