Könyvtárosok (is) vizsgálják az emberek napi tevékenységeit

A könyvtárak már a marketingszociológia előtt végeztek fókuszcsoportos és kérdőíves vizsgálatokat. Rákérdeztek a könyvtárhasználók és nemhasználók szokásaira, rögzítették elvárásaikat és demográfiai adataikat — a leíró módszer szerint. Ma a céltanulmányok inkább vázlatkészítésre és döntéshozatalra szolgálnak. Ennek érdekében a célszemélyeket — használókat és nemhasználókat — saját társadalmi környezetükben figyelik meg: hogyan dolgoznak, milyen körülmények között, kikkel állnak kapcsolatban stb. ‘Ha marketing tanulmányt végzünk — mondja Marie-Madelaine Salmon, a Publicis ‘dokumentáció és tudás(knowledge)’-vezetője — akkor egészen a képzeletviláguk feltárásáig folytatjuk a tanulmányt (vö.: kommunikációtudomány), vagy a kognitív rendszerükig (kognitív tudomány) sőt a lelki folyamataikig (munkapszichológia). A kapott eredmények által valós környezetükben láthatjuk a dokumentációs-könyvtári szervezet használóját. – F: Grebot Ágnes — A fenti, francia könyvtárakban használt módszer hazai üzleti alkalmazásáról áprilisban már szóltunk etnográfiai módszer néven a FigyelőNet cikkére hivatkozva: link . Tanulságos látni, hogy a friss marketing-eljárások pillanatok alatt bekerülhetnek a könyvtárban használt eljárások közé. Ehhez természetesen szakmahatárokon túl nyúló ismeretekre, nyitott gondolkodásra van szükség.