Az ALA-nak gyakran tesznek fel olyan kérdéseket, mint: át kell-e csoportosítaniuk költségvetésüket a könyvtáraknak ahhoz, hogy fenntarthassák személyzeti ellátottságukat? Átcsoportosítás esetén vannak-e ‘védett’ tételei a költségvetésnek? Mi a hatása a nyugdíjba vonulásoknak a személyzeti ellátottságra? … A közkönyvtárak költségvetésüknek átlagosan 65%-át költötték személyzetre, 14%-ot a gyűjteményre és 21%-ot egyebekre 1982 és 2004 között. A felsőoktatási könyvtárakban a megoszlás a következő: 52 — 34 — 14%. Az omahai tapasztalatok általában egybeesnek az országos trendekkel. Néhány érdekesebb megjegyzés: – 1990 óta a könyvtári költségvetés 2,5%-át teszi ki a város költségvetésének (a rendőrség és tűzoltóság részesedése viszont 40%-ról 60%-ra emelkedett); – a működési kiadások 2002-ig lépést tartottak az inflációval; – a megyétől kapott külön támogatást állománygyarapításra fordították; – 2005-ben öten vonultak nyugdíjba, az így felszabaduló összegből hét személyt újonnan alkalmaztak. Az ALA vizsgálata szerint a könyvtárosok nyugdíjba vonulási üteme némileg lassul, ezért növekszik a 65 év felettiek száma. A könyvtárosok 71%-a éri el 2005 és 2024 között a 65. életévét. A legnagyobb nyugdíjazási hullámra 2010 és 2020 között lehet számítani (a létszám 45%-a).
Könyvtárosi fizetések, költségvetés átcsoportosítások az USA-ban
Régebbi hírforrás(ok): Davis: Librarian salaries in the USA: the impact of revenue redistribution on library recruitment. In: VINE 2005/4. Referálva: Könyvtári Figyelő, 2006/2., ref.: Papp I., Manci: link