Szellemi megrekedés a könyvtárak támogatásában

Könyvtári pályázati kiírások sora található az 1980-90-es évek menedzsmentirányzatához tartozó TQM területén. A TQM számos hasznos szempontja azonban nem épült be a könyvtárak gyakorlatába (pl.:
ügyfélközpontúság — mert döntően a meglévő használókat célozzák; a tényeken alapuló döntések — mert az adatfelmérés ellentmondásos pl. a használók számának megállapításánál stb.) Nincs nyoma a minőségirányítás ISO9000-es rendszereinek megvalósítását célzó pályázatoknak (miközben az iparban és több más közszolgáltatási ágban a ’90-es évek derekától a mai napig vannak ilyen támogatások).
Nem látszik nyoma az újabb menedzsmenteljárások felkarolásának sem, mint pl.:
– kiegyensúlyozott teljesítménymutatók rendszere (BSC), pedig a sokat emlegetett stratégiai szemléletbe beletartozik a folyamatok tudatos nyomon követése és értékelése is;
– a karcsú termelési folyamatok (lean management), az üzleti folyamatok újjáalakítása (reengineering), amelyek ugyan nem minden szeletükben voltak sikeresek az üzleti életben, de több szempontjuk hasznosnak bizonyult, és tovább él;
– kiszervezések (outsourcing) átgondolása és a könyvtári célok mentén való irányítása;
– a nem tárgyiasuló vagyonelemek figyelemmel kísérése (IAM) szintén terra incognita a könyvtári pályázatok kiírói számára;
– a szervezeti kultúra felmérése és tudatosítása is gazdagítaná a szakma fejlesztési lehetőségeit (persze, nagy bátorság kell a feltáráshoz 🙂
– a tudásmenedzsment koncepciójának felfutása ugyan kedvező lehetett volna a könyvtárak számára, ám az ezirányú erőfeszítések meglehetősen erőtlenek voltak;
– stb., azaz további menedzsmentirányok és áramlatok a 90-es évektől máig.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a könyvtárak költségvetési és alapítványi támogatása, fejlesztési irányai 10-15 évvel elmaradnak az aktuális hazai szellemi és menedzsment-áramlatoktól is. Úgy tűnik, hogy az elmaradás egy szűkebb érdekcsoport tájékozottsági szintjének eredője. Ilyen módon azonban a könyvtárak nemhogy kezdeményezők nem lehetnek a gazdasági, szellemi és kulturális környezetben, hanem elmaradásukkal hátráltatják az információs társadalomban rejlő lehetőségek megragadását is. Az NKA táján fújó friss szelek talán segíthetnek… (MG)
— Megjegyzés 2006-ban: a helyzet azóta kissé változott: az ELTE informatikus–könyvtáros hallgatói kutatják a felsorolt menedzsment-technikák könyvtári alkalmazását. Időközben új könyvtári menedzsment-koncepciók is megjelentek, pl. 2005. novemberében a könyvtár 2.0.