És a régi szép idők — könyvtárgrundolás

1886 elejére a rutlandi (Vermont állam) asszonyok megunták, hogy nincs ingyenes közkönyvtáruk. A meglévő jól működött 13 napi-, 32 hetilapjával és 13 havi folyóiratával (ezek közül hat külföldi volt), meg könyveivel, de hát azért folyton fizetni kellett. Így hatvanan összegyűltek január végén, s elhatározták, hogy kezükbe veszik az ügyet. Rögtön gyűjtöttek 200 dollárt, majd érdekes régiségekből (B. Franklin kézzel írott levelétől japán porcelánig mindenféle csemegéből) belépő díjas kiállítást szerveztek. Ezután heteken belül felállt a szervező bizottság elnöktől pénztárosig, megtalálták a leendő könyvtár — egyelőre bérelt — helyét, egy személyes könyvtárosát, s július elejétől megnyílt az ingyenes közkönyvtár háromezer kötettel. Közben a férfiak is csatlakoztak az elszánt amazonokhoz. A kölcsönzési szabályzat egyetlen lényeges pontja: egyszerre egyetlen könyv vihető el két hétre, s aki késik a visszaadással, késedelmi díjat fizet. A ma is szerény, 17 ezer lakosú kisváros így 1886-ban két dologról lett híres: az új könyvtárról, s a nevezetes márványbányáról, mely az olasz Carrarát váltotta fel a világpiacon. (SP)