A múlt héten elhunyt Mauruce Line többször tartott tréninget Magyarországon. A nekrológban a British Library által a könyvtárügy világítótoronyának nevezett nemzetközi hírű információs és könyvtári tanácsadó számomra legemlékezetesebb előadása az 1991-es OSZK-beli volt, melyre Szepesváry Tamás tartotta fontosnak elvinni a menedzsment iránt érdeklődő hallgatóit. A brit nemzeti könyvtárat 11 éven át irányító, az Interlending and Document Supply és az Alexandria szaklapokat szerkesztő, 401 országban szakértőként is dolgozó tanácsadó észrevételei talán ma is sokakat meghökkentenek, pl.:
– nincs szükség feltétlenül nemzeti könyvtárra
– ha a könyvtárban pénzért adnak üzleti szolgáltatásokat, a munkatársak elkezdenek jól dolgozni, büszkék lesznek a pénzkitermelésre, és az egész könyvtári szolgáltatás színvonala emelkedik
– a profittermelő és nonprofit részlegek közt érdemes forgatni a munkatársakat, így a nonprofit részleg színvonala is emelkedik
– a könyvtárosok általában felére becsülik az információ értékét.
Akkor e mondatok magyar könyvtári rendszer megújításának reményét vetítették előre. Később több tréninget is tartott Magyarországon. Javaslatai sok esetben szelektíven befogadó fülekre találtak. A jó humorú szakember több cikke magyarul is olvasható. Nem egyben pellengérezi ki a szakmai ortodoxiát. Hadd kezdjem a sort a hozzám legközelebb álló írásokkal (linkeket ld. alább):
– Hogyan keserítsük meg beosztottaink életét? link
– ‘de mit tegyünk a főnökkel’ link
– Állati! – A szervezeti kultúra típusai link
– Mennyire reális a hozzáférés vagy tulajdonlás alternatívája? (1997) link
– Kritikai gondolatok a könyvtár- és információtudományi folyóiratokról — az olvasó szemszögéből (1999) link
– Az országos és regionális dokumentumellátási rendszerek tervezése (1994) link
– Az információs gazdaságban a könyvtárak az információszabadság és a kultúra bástyái (2000) link
– A kiadványok egyetemes hozzáférhetőségének kérdése az elektronika korában (1990) link (összeáll.: MG)