– Kiegészítő adatok. A dokumentum azonosíthatósága megkívánja a szerző és a készítési időpont megadását. Emellett érdemes lehet a szerző elérhetőségét, a webes letöltés esetén a letöltés helyét, vagy további tájékoztató információt megadni.
– Formátum. Ha anyagunkat elektronikusan adjuk tovább, a .doc kiterjesztés helyett szokták a kevésbé vírusérzékeny .rtf-et használni. Ez méretre kisebb is. Ha viszont diagram, kép van az anyagban, akkor mérete irreálisan megnőhet a .doc-hoz képest. Kisebb szöveget legegyszerűbben az email testében, formázatlanul is továbbíthatunk.
– Színek. Használhatunk színes betűket is, de ügyeljünk a kellő kontrasztra háttér és a betű között. A komolytalanság elkerülése érdekében érdemes visszafogottnak lenni. (Más a helyzet a könyvtári buli meghívója esetén.) Komoly szöveg esetén a fehér mellett csak halvány pasztellszínű lapra nyomtassunk. Figyelemfelkeltő feliratnál viszont érdemes harsány alapszínt választani, közben azonban ügyelni a kontrasztra. (Jó tudni, hogy a színes lapra nyomtatott számlát a címzettek előbb utalják.)
– Grafikai elemek. Jó nyomdatechnika esetén érdemes szolidan játszani pl. a szürkébb háttérrel való kiemeléssel is (fénymásolásnál ne). Kiemelést jelezhet sor előtti lénia is stb. De ne feledjük: a mértéktartás itt is elegánsabb.
– Illusztráció. Ha lehet, és szövegünk megengedi, használjunk táblázatot, vagy mégjobb, ha diagramot készítünk. Ez amellett, hogy kellemesen tagolhatja a szöveget, meg is világítja, azaz illusztrálja annak tartalmát.
A három részben felsorolt javaslatok csak szempontok, és nyomós vagy kevésbé nyomós indokkal felrúghatók. De a kreatív garázdálkodáshoz jó, ‘kiművelt’ szem kell 🙂 Bármilyen ‘deviáns’ dolgot művelünk, legyen jelentése, támogassa kommunikációs céljainkat.