Köztudott, hogy a napközben begyűjtött ismeretanyag akkor képes hatékony megmaradni, ha utána az ember nem azzal foglalkozik; hagyja leülepedni a friss impulzusokat. Kísérletek igazolták: az alvásban megzavart ember tudásának rögzülése csorbát szenved. Úgy tűnik, az időleges kilépéssel járó előny nem csak alvás esetén jön.
És így van ez az olvasással is: A legértékesebb olvasási időpont, amikor az ember elgondolkodva felnéz a könyvből, és összeveti az eddig ismert dolgokkal a frissen szerzett ismereteket; bármire is jut, az hatással lesz rá. Ezt a pillanatot ragadja meg a Genevieve Aliquot egy könyvvel elgondolkozva”, (Françoise Gilot, 1942) kép is link .
Hogy a kikapcsolás, elmerengés milyen apropóból történik, egyéni vagy közösségi, azt a helyzete válogatja.
Az alábbi példa döntően közösségi, és a kávé az apropója. S persze az eszköz cserélhető. A cél aligha. (MG)
A kávé 10 évvel ezelőtt csak egy plusz szolgáltatás volt a munkahelyen: legyen valami a konyhában, ami “felébreszti” a kollégákat. Az elmúlt években azonban a vállalatok gondolkodása látványosan megváltozott e téren. Egyre több cég ismeri fel, hogy az irodai kávézás nem csak a kényelemről szól, hanem egyértelműen része a munkavállalói élménynek, a hatékonyságnak és a brand reprezentációjának is.
A rossz munkahelyi kávé gyakran a dolgozói elégedetlenség egyik “mikrotünete” is: bár apróságnak tűnik, de mivel napi szinten találkoznak vele az emberek, konstans módon rányomja bélyegét a morálra.
A minőségi irodai kávézás mindenkinek kedvező, és többszörösen megtérülő befektetés lehet. Nemcsak azért, mert a kollégák szívesebben maradnak bent az irodában, hanem azért is, mert a kávézás élménye közvetlenül kapcsolódik a közérzethez és a napi rutinhoz. Ha a kávérendszer jól működik és minőségi italt szolgáltat, az egyszerre jelent kényelmet, közösségi élményt és gyors hozzáférést egy értékes szolgáltatáshoz.
HVG