Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a felmérés nem reprezentatív, hanem figyelemfelhívó jellegű. A 37 kitöltő 80%-a közkönyvtári volt. Célja az volt, hogy lássuk: a könyvtárak által szolgáltatott statisztikai adatok mennyiben tekinthetők egységesnek. Az utóbbi évtizedekben többször volt téma szakmai fórumokon az adatok egységes értelmezésének szükségessége. Ha ugyanis ez adott, akkor megalapozottabbak lehetnek a szakmai döntések.
A kapott adatok szerint jelentősebb eltérések témakörben van:
– a válaszadóknak kb. 2/3-a hosszabbítást nem tekinti újabb kölcsönzésnek, a többiek igen;
– a többkötetes műveket több mint 2/3 külön kölcsönzésnek számolja, a többiek nem;
– a helyben használható dokumentumokat (pl. zárástól nyitásig) kölcsönözik és beleszámolják a kölcsönzésbe: 54%, a többi nem kölcsönzi őket;
– az integrált könyvtári rendszer kölcsönzési adatait 21% módosítja;
– a több típusú dokumentumot tartalmazó könyvtári egységet (pl. könyv + CD) a válaszadók fele számolja egy dokumentumnak, fele több dokumentumnak.
A különféle közkönyvtárak (81%) némileg más gyakorlatot követnek a többi könyvtártípushoz képest:
– több mint kétharmadaduk egységesen nem méri újra a kölcsönzési statisztikában a meghosszabbított tételeket, míg az egyéb könyvtárak megosztottabbak e tekintetben;
– sokkal nagyobb arányban (több mint 80%) a fizikai darabszámot veszik alapul a mérésnél, míg az egyéb könyvtárak közel fele az egész művet tekinti egy kölcsönzésnek;
– 27%-kal gyakrabban finomítják az integrált rendszer által mért kölcsönzési adatokat (közkönyvtár: 27%; Egyéb: 0%);
– a folyóiratokat/sajtótermékeket sokkal nagyobb arányban kezelik kölcsönözhető dokumentumként, mint az egyéb könyvtárak.
A felmérés Könyvtárosok csoportban való meghirdetésénél “Név nélküli résztvevő (727)” megjegyzése volt: “Az számít 1 kölcsönzésnek, amit tavaly szépítettünk, füllentettünk a statisztikában. Idén is kell, mert különben nem jönnek ki a számok, és ez valószínűleg jó 30 éve kezdődött és görgetjük magunk előtt.”
A tájékoztató jellegű felmérés eredménye azt sugallja, hogy a kölcsönzések számaira hivatkozó összehasonlítások és döntések hitelességét illetően érdemes figyelembe venni az inputadatokkal kapcsolatosan fennálló tartósnak mutatkozó értelmezési anomáliákat. (Gemini; MG, VÉA)
KIT-információ