Folytatva Szüts Etele értekezéséről szóló beszámolót, a szerző a helyzetfelmérést link követően a kívánatos teendőket sorjázza. Mint írja: Több évtizedes eredményeink vannak a magyar nemzeti kulturális javak digitális megőrzésében, ám a hazai intézményrendszer és a digitalizálási projektek nem folytonosak, a felelős intézmények állami finanszírozása kiszámíthatatlan, ami elbizonytalanítja a digitalizálás fenntarthatóságát. 4 javaslat:
1. A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia második céldátuma – a Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiájával és az Nemzeti Digitalizációs Stratégiával összhangban – módosuljon 2025-ről 2030-ra. A döntéshozók vegyék figyelembe a fejlett technológiák – 3D, mesterséges intelligencia, kiterjesztett valóság, virtuális valóság, cloud computing és blockchain – lehetőségeit és bevezetését, és ajánlják e digitális technológiákat stratégiai szinten is a kulturálisörökség-védelmi intézményeknek.
2. Ezeket a Fehér Könyvben is fontos hangsúlyozni a kiadványt általános frissítése mellett, továbbá szükséges lenne kiegészíteni a szöveget tartalmazó digitális képek kézírásfelismerésével (HTR – handwritten text recognition) kapcsolatos jógyakorlatokkal, ajánlásokkal is.
3. Közös, ingyenesen használható közgyűjteményi keresőfelület költséghatékonyabb és fenntarthatóbb megoldásként: a MaNDA DB és a Hungaricana Közgyűjteményi Portál integrációja, amely megszüntethetné a párhuzamosságokat és egységes felhasználói élményt biztosítana. Mindkét portál több száz kulturálisörökség-védelmi intézménytől tartalmaz több millió dokumentumot, a MaNDA DB rendelkezik a NAP-nak szánt technikai feltételekkel (Dublin Core, Europeana Data Model, OAI-PMH protokol, magyarországi szerveren van, és rendelkezik Europeana-akkreditációval), a Hungaricana Közgyűjteményi Portálnak pedig a kifejezetten felhasználóbarát mivolta és a több tíz milliós kereshető szöveges dokumentumgyűjteménye miatt rendkívül magas a látogatószáma.
4. A KDS jó fejlesztési iránya lehet az intézményekben tárolt gyűjtemények digitális megőrzésen és archiváláson túl a hazai és a trianoni utódállamokban található magyar vonatkozású épített kulturális örökség megörökítése 3D-modellekkel, ugyanis számos épület rossz állapotban van, vagy akár a megsemmisülés is fenyegetheti (pl. Herkulesfürdő, amely Európa legrégebbi ismert gyógyhelye).
A digitális kulturálisörökség-védelem terén fontos előrelépések történtek, de a rendszerszintű fejlesztések, az európai projektekben való részvétel és a stratégiai célok átgondolt meghatározása nélkül a teljes potenciál kihasználása még várat magára. A jövőben az együttműködések erősítése és az új technológiák hatékonyabb integrálása kulcsfontosságú lesz a kulturális örökség modern kihívásokkal szembeni megőrzésében és hozzáférhetővé tételében – összegezte a KIT-nek Szüts Etele.