(Frissített) Nagy kérdés volt a hazai könyvtári világban az, hogy a vírusidőszak után sikerül-e visszaszerezni a könyvtárhasználókat. Sok sikerjelentés utalt arra, hogy ez megtörtént, sőt, növekedés is megindult. Felülről kezdeményezett kihívásmozgalom is indult a könyvtárak használati számainak turbózására. Ami azonban kérdéseket is felvet fel, amíg nem biztosított a statisztikai alapfogalmak és adatszolgáltatás folyamatának egyértelműsítése. De ennek hatása nyilván később fog meglátszani. – Nézzük a Könyvtári Intézet által 2023. évi adatokkal kiadott trendjelentéseket link . (MG)
A könyvtástatisztikai adatok tetszetős feldolgozásával a múlt héten végzett a Könyvtári Intézet. Vonatkozó kiadványukban ezt írják a témában: – Az aktív használók száma 2015-ben még 1 739 626 fő, 2019-ben 1 511 576 fő volt, majd 2020-ra visszaesett 1 134 361 főre. A 2021-ben éppen csak kezdődő növekedési tendencia meredeken folytatódott 2022-ben: 1 319 459 főre emelkedett az aktív használók száma, ami 14%-os bővülést jelent az előző évihez képest, igaz, hogy 2023-ban kissé visszakorrigált, így 1 305 625 fő lett, ami népességarányosan nézve nem jelent változást. (KI)
A könyvtástatisztikai adatok tetszetős feldolgozásával a múlt héten végzett a Könyvtári Intézet. Vonatkozó kiadványukban ezt írják a témában: – Az aktív használók száma 2015-ben még 1 739 626 fő, 2019-ben 1 511 576 fő volt, majd 2020-ra visszaesett 1 134 361 főre. A 2021-ben éppen csak kezdődő növekedési tendencia meredeken folytatódott 2022-ben: 1 319 459 főre emelkedett az aktív használók száma, ami 14%-os bővülést jelent az előző évihez képest, igaz, hogy 2023-ban kissé visszakorrigált, így 1 305 625 fő lett, ami népességarányosan nézve nem jelent változást. (KI)
Horváth Sándor Domonkos a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér link 2024. évi forgalmi adatai alapján úgy látja, hogy a könyvszerető emberek visszataláltak a könyvtárba. Azért ők, mert 2023-hoz képest ugyan a beiratkozások száma nem nőtt, a látogatások és a kölcsönzések száma viszont igen.