Valóban könnyebb a jól olvasó gyerekeket díjazni az évi 35 kikölcsönzött / elolvasott(?) könyv után. Ez egyrészt akár visszafelé is elsülhet, másrészt sokkal nagyobb szüksége van a figyelemre azoknak, akik számára az első könyv – vagy a könyvtárba belépés is – gondot okoz. (MG)
A korai iskolaelhagyók arányát az EU stratégiai dokumentumai szerint 2020-ra 10, 2030-ra pedig 9 százalékra kellett volna, illetve kellene csökkenteni. A korai iskolaelhagyók a fiataloknak azt a csoportját jelentik, akiknek 18-24 éves korukban csak általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem az iskolarendszeren belüli, sem azon kívüli képzésben. Ők a jövőben a munkaerőpiac vesztesei lesznek, nem jutnak megfelelő álláshoz, és alacsony tudásszintjük miatt további képzésekben sem tudnak részt venni. Éppen ezért nem lesznek képesek a munkaerőpiacon olyan álláshelyekre jelentkezni, amelyek új tudást igényelnének.
Magyarország az egyetlen ország a németek mellett, ahol az elmúlt évtizedben romlott ennek a mutatónak az értéke. 2014-ben hét tagállamban volt a magyarnál nagyobb a korai iskolaelhagyók aránya, de 2023-ban már csak három ilyen országot találunk, ráadásul Magyarország azok között van, amelyeknek még a 2020-ra szóló célértéket sem sikerült elérniük.
A németek rossz teljesítménye a migráció következménye, a 18-24 év közötti menekültek közül ugyanis soknak csak alapfokú végzettsége van. Magyarországon viszont – ahova a menekültek be se jutnak, vagy gyorsan továbbállnak – ez nyilván az oktatáspolitika kudarca. Ez a megyei adatokon is látszik: Békés megyében, ahol 2014-ben a 18-24 éves fiatalok még csak 7,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó, addig 2023-ra 17,4 százalékra nőtt az arány, sőt Nógrádban pedig – 10 százalékpontos romlással – már 25 százalék felett “teljesített” a lemorzsolódó fiatalság.
HVG (12. sz.) / térítéses tartalom