Több millió embernek lett elege az elmúlt hónapokban az Elon Musk által felvásárolt, korábban Twitterként ismert közösségimédia-platformból, az X-ből. A távozó felhasználók egy része az Instagrammal összekötött, Magyarországon is népszerű Twitter-klón, a Threads mellett tette le a voksát, de például a tudósok és újságírók egy része inkább egy Bluesky nevű alkalmazásban látja a jövőt, ami körül az utóbbi időben érezhetően nagy a felhajtás.
Ezt adatok is alátámasztják: egy tudománykommunikációs tanácsadók által végzett vizsgálat augusztusban 20 ezer befolyásos kutatót talált a Bluesky-on – ez a szám november közepére 40 ezerre nőtt, és mára ennek többszöröse lehet. A platformhoz közben kutatóintézetek és nemzetközi szervezetek csatlakoztak, köztük a Max Planck Csillagászati Intézet és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). De miért pont a Bluesky lett a kutatók új kedvenc platformja? Ennek kulcsa leginkább abban rejlik, hogy a Threadsszel ellentétben a Bluesky tényleg teljes mértékben a régi Twitterre emlékeztet: bár Magyarországon a mikroblogplatform sosem ért el a Facebookhoz vagy Instagramhoz hasonló népszerűségét, nyugaton az újságírók és politikusok mellett a 2010-es évekre a tudósok kedvenc terepévé vált, egy 2022-es becslés szerint közel félmillió kutató regisztrált rá.
A tudósok a Twittert legújabb eredményeik kollégáikkal történő megosztására, tudományos kapcsolatok és kollaborációk építésére, vagy tudománykommunikációra használták, amelynek fontossága a covidjárvány alatt mutatkozott meg igazán – amikor vezető epidemiológusok, virológusok és közegészségügyi szakemberek posztjaiból élőben volt követhető a járvány terjedésének, vagy a vírus evolúciójának alakulása. “Fel tudtam menni oda 15 percre, amiből kiderült számomra, hogy mik az éppen felkapott, fertőző betegségekkel vagy virológiával foglalkozó tanulmányok, csak abból, hogy ránéztem az idővonalra” – mondta a régi Twitterről az Emory Egyetem virológusa, Boghuma Titanji.
Qubit (előfizetéses tartalom)