A közigazgatáson keresztül a városok és a közszolgáltatások működtetéséért – egyéb szervekkel, például a hivatalokkal közösen – a politikai szint felel. A városok fejlődési iránya a választott képviselőktől függ, akik jogszabályokon és határozatokon keresztül érvényesítik az akaratukat a javasolt irányba. Ez a fajta felülről vezérelt, “top-down” működés menet közben nehezen követi le a városlakók különböző igényeit, főként nem hangolja őket össze, ehelyett az aktuális csoportoknak kedvez szavazatok reményében. A kereskedelmi televíziók ugyanígy hajszolják az elérést a kettős piac jegyében, hogy a nézettséget bevételre válthassa a hirdetőknél. Ilyenkor a cél az általános igény kielégítése a tömegeket elérő, generális megoldásokkal.
A preferált, nagyobb csoportok szükségleteinek felmérése közvélemény-kutatásokkal, kvantitatív konzultációkkal vagy egyéb olyan eszközökkel történik, amelyek nem képesek mélységében feltárni az adott közösségek kulturális kontextusát és tényleges igényeit. Egy ország vagy város vezetése valós kép híján nehezen képes átfogó és mély, de közben emberközpontú intézkedéseket hozni, amelyek valóban a polgárok érdekeit szolgálnák.
A service designra olyan módszertanként tekinthetünk, amellyel folyamatokat és leginkább szolgáltatásokat tudunk tervezni. Ez a kompetencia nem a magánszféra sajátossága: több országban, nagyvárosban vannak tervezők, akik a közszolgáltatásokat, a belső folyamatokat és az agilis szervezeti transzformációt tervezik és koordinálják a hivatalokon belül.
A service designerek munkájával felmérhetők a városlakók valódi igényei, így ezekre lehet tervezni a különböző közszolgáltatásokat és fejlesztéseket. Emellett segítik a hivatalok működését is a belső folyamatok optimalizálásával, ezzel egyszerűsíthetők a munkafolyamatok, és csökkenthető a redundancia is.
Kreatív Online Hírlevél