“Végezz el egy kísérletet, menj ki az utcára, és kérdezd meg az embereket, pontosan miért gyűlölik a homoszexuálisokat: azt fogják válaszolni, a vallás miatt, de többet nem tudnak mondani. Azt felelik, ‘nem ismerjük’, konkrét példákat nem tudnak mondani” – ez a mondat nem egy budapesti utcai beszélgetés elcsípett részlete, hanem a szenegáli születésű, Franciaországban élő író – Mohamed Mbougar Sarr “Ugyanolyan emberek” c. legújabb, magyarul megjelent regényében hangzik el.
Kötete – Balla Katalin tolmácsolásában – talán még jobban rezonál a kelet-európai olvasóközönséggel, jóllehet az író a szenegáli társadalomnak akart tükröt tartani. … A nagyrészt muszlim vallású Szenegálban egy vélhetően homoszexuális férfi holttestét kihantolták, megtagadva tőle a végső tisztességet, hogy emberszámba vegyék őt és családját. … A regényben egy egyetemi professzor meséli el az országot felkavaró halottgyalázást.
A vallási fanatizmust nem kigúnyolja, hanem mély megértéssel tárja fel, bemutatva az iszlám hitre nevelt társadalom félelmeit, a végletes ragaszkodást a gyökerekhez. És azt is, hogy a félelem nagy úr, és a félelem az ismeretlentől valójában a gyűlölet melegágya. “Gyakran megfeledkezünk róla, vagy nem akarunk emlékezni rá: összefonódtunk az erőszakkal, az erőszak köt össze egymással” – fogalmazza meg regényében az író a kirekesztés pszichológiájának lényegét.
HVG (35. sz.) / térítéses tartalom