A könyvtárosok szabadságharcosok – támadások között védik a társadalom alapértékeit

Emily Drabinski, az ALA egy év után leköszönő elnöke szerint a könyvtárak fenntartása állandó küzdelmet jelent az egyre fékevesztettebben tomboló amerikai kapitalizmussal szemben.

Az USA területén körülbelül 17.500 nyilvános könyvtár található – az elsőket Andrew Carnegie közel negyven millió dolláros adományából alapították a XIX. és XX. század fordulója idején. Ezek a könyvtárak nem csupán olvasmányokat kölcsönöznek, hanem voltaképpen a nyilvánossághoz, a közjavakhoz adnak hozzáférést, biztosítják azok igénybe vételét mindenki számára, hűen követve a fogalom – a közjó – szellemét. Építik a közösséget, foglalkozásokat, nyelvórákat, film- és könyvklubokat szerveznek, laptopot, biciklit, szánkót kölcsönöznek, ingyenes zuhanyzót, internet-hozzáférést, sőt drogtúladagolás elleni gyógyszert is biztosítanak a használóknak. Egy 2018-as felmérés szerint a megkérdezettek 58%-ának az volt a véleménye, hogy a könyvtárak hozzájárulnak a közoktatáshoz, 55%-uk pedig egyenesen alapvetőnek ítélte az intézményeket, amelyek napról-napra pontosan szembesülnek a társadalmi problémákkal. Ennek ellenére a közkönyvtárak több mint négy évtizede egyre kevesebb forrásból kénytelenek működni – kész csoda, hogy egyáltalán fenn tudtak maradni, mondja Drabinski.

Úgy látja: a jelenleg is zajló, bizonyos olvasmányok könyvtári forgalmazása ellen folytatott harc nem a gyermekek védelmét, vagy a szülők jogainak érvényesítését szolgálja, hanem a maga könyvtár, a “közt” szolgáló intézmény az ellenfél. A privatizáció azonban nehezen járható út, és az ALA is folyamatosan és következetesen ellenezte. Noha vannak rá törekvések, pl. a LS&S (Library Systems and Services) cégen keresztül -, a fentebb vázolt, összetett közszolgáltatást a magánszektor ilyen szinten nem képes megvalósítani. Így aztán a könyvtárak és a könyvtárosok körül jelenleg (is) forr a levegő. Újabb és újabb szervezetekbe tömörülve vívják harcukat a fennmaradásért, a kölcsönzés és az állományalakítás szabadságáért a szervezett, szélsőséges cenzúrával szemben. Ibram X. Kendi, amerikai történész és szerző szerint a könyvtárosok szabadságharcosok, akik a tudatlanság mellett a homofóbia, a szexizmus és a rasszizmus ellen is küzdenek. Tevékenységükön keresztül lehet a világ olyan, amilyenre vágyunk. (ref.: Hubay Miklós Péter)