Magyarországon el sem tudjuk képzelni, hogy létezhet olyan szakpolitikai környezet, amelyben a bruttó hazai termék helyett a bruttó nemzeti boldogságot helyezik a célok és a cselekvések középpontjába. Pedig létezik egy ország, Bhután, ahol éppen ez történik. Tanulhatunk vajon tőlük? (…Idéztük egy éve az Új Egyenlőség podcastját.)
A bruttó nemzeti boldogság egy létező fogalom, és arra inspirál, hogy gondolkodjunk rajta. Amit tudunk mérni, azt tudjuk menedzselni. Mivel van példa a mérésére, tervezésére, auditjára, ezért lehet mit adaptálni a helyi viszonyokra. Az alkalmazás helye, célja lehet a könyvtár is, pl.:
– A munkatársak boldogságának, elégedettségének mérése a könyvtár (mint szervezet) működésének függvényében; mely által láthatóvá válik, az egyes könyvtárvezetői döntések hogyan befolyásolják a munkatársak boldogságát
– A használók boldogsága, elégedettsége: mérésével, monitorozásával megragadható, hogy a könyvtár egyes tevékenységei mennyire tudják növelni ezt.
Mindkettő mérhető, menedzselhető egyes könyvtárak, de nagyobb könyvtári rendszerek szintjén is, de akár egy könyvtári egyesület is mérheti ennek segítségével saját tevékenységének minőségét is. A boldogság, elégedettség természetesen egy mérési terület, melyet a kiegyensúlyozott teljesítménymutatók (Balanced Scorecard – BSC) egyik elemeként érdemes kezelni. Így beállítható, hogy pl. a munkatársak, illetve a használók boldogsága ne legyen egymás ellenében kijátszható. A terület új, ezért kisebb kísérleti projektekkel, önkéntesek bevonásával érdemes indulni.
Pázmánd település polgármestere tudatosan bevezette a bruttó nemzeti boldogság koncepciót a faluban, és a buddhista koncepciót a keresztény hátterű település kultúrájához igazította. (MG)
Új Egyenlőség Podcast ; KIT-összeállítás