A KIT-klubban vetődött föl a téma. Balázs László kifejtésében: a jobb kiszolgálásuk érdekében többet kellene tudnunk az olvasókról. Míg a Google számára a telefonjaink elküldik, hogy hol vagyunk, mit csinálunk a telefonjainkon, a könyvtárakhoz nem jutnak el ezek az adatok. Mit tehetünk mégis? Hogyan szerezhetnénk információt arról, hogy az olvasók merre járnak a könyvtárban, milyen programokon vesznek részt? Elmennek-e valóban, vagy csak regisztrálnak? Ott maradnak-e végig?
– Ha a könyvtári wifihez mindenkinek saját loginneve van, és a rendszer segíti a legközelebbi AP-hoz (Wifi elérési ponthoz) csatlakozást – a roamingot – és elég sok AP áll rendelkezésre, akkor figyelhetjük, hogy mikor melyik AP-ra csatlakozik az olvasók telefonja.
– Gyűjthetjük, hogy merre jár a könyvtárban, ha a rendezvények adatbázisban vannak, akkor az azokhoz a közeli AP-kat is automatikusan hozzárendelhetjük. Az azokhoz az AP-khoz csatlakozó olvasók pedig, valószínűleg részt vesznek a programon. Az is lehetséges, hogy könyves nagyrendezvényekre is viszünk AP-t, és megnézzük, hogy az olvasóink kilátogatnak-e ezekre.
– Az adatokat adatbázisban eltárolva és elemzéseket végezve megtudhatjuk, kinek-kinek az érdeklődési körét. Az így előállított adatokat a kölcsönzési adatokkal együtt használhatjuk az olvasók profilozására, és személyre szabott ajánlók készítésére.
– Az adatokat automatikusan feldolgozva, és csak feldolgozott állapotban felhasználva nem sérül a személyes adatok védelme.
A mérések lehetséges előnyei pl.: ha egy területen túl keveset töltenek, ott javítandó az állomány mennyisége, minősége. Akár két (fiók)könyvtár között összehasonlítva az arányt… De lemérhetjük egy könyvtári foglalkozás hatását is.
Balázs László