Digitalizált térképgyűjtemény a világhálón

Az Alexandria Digital Library (ADL) a ’90-es évek végén született, és azoknak a kihívásoknak kíván megfelelni, amelyeket a földrajzi információ tudománnyal szemben állít a kor követelményrendszere. (GIS) A térképészeti és egyéb más földrajzi tárgyú gyűjteményeknek 3 alapvető problémája adott: a különös specializáltság, a tárolási nehézségek, valamint a katalogizálás problematikája.
Az ADL program alkotói felismerték a digitális adatfeldolgozásban és a www-ben rejlő lehetőségeket, és úgy alakították ki a programhoz kötődő információs rendszert, hogy az – folyamatosan fejlődve, főleg a felhasználói visszajelzések alapján – minél hatékonyabban és naprakészen szolgálja ki a felhasználók igényeit.
A földrajzi tárgyú keresés semmiképpen sem végezhető hatékonyan a hagyományos könyvtári keresési metódusok szerint, azonban a Web, illetve a digitális feldolgozás lehetővé teszi a földfelszín multidimenziós szerkezetének feltárását, ami a hagyományos papír alapú térképek esetén csak nagyon körülményesen oldható meg. Így a „geolibrary” csak a digitális térben létezhet. Az ADL azonban nem csak térképészeti, hanem fotóanyagokat (légi felvételeket) is feldolgoz, melyek az elmúlt közel 100 év képi dokumentációját tartalmazzák.
A rendszer folyamatos frissítése lehetőséget nyújt az olyan keresési kérdések megfogalmazására is, hogy „milyen információja van arról a helyről?”, de arra is hogy „milyen korábbi információja van arról a helyről?”. Így az idődimenziót is képes a digitális könyvtár könnyűszerrel magába olvasztani. A digitális könyvtár koncepciójának az ADL csupán egy szegmense. De ez rávilágít arra, hogy miként válik a digitális könyvtár a jövő meghatározó és releváns információforrásává. (ref.: Bella Katalin)