A karrierelőny c. könyv link szerzője, Caroline Dowd-Higgins több szervezetben töltött be vezetői posztot. Volt operaénekes, dolgozott az üzleti életben, a felsőoktatásban, majd a saját lábára állt, és a coachinggal, előadásokkal és tanácsadással kapcsolatos melléktevékenységét alakítja át teljes munkaidős állássá. Noha ez mozgalmas karrierhez és kiteljesedő magánélethez vezetett, Dowd-Higginsből mégis kemény munkamániás lett. Könyve szokatlan, újszerű megállapításaiból emelek ki néhányat.
– Erősítő gyakorlatok: Jobb, ha az erősségeinkre játszunk, mint a gyengeségeink javítására. Ha jók vagyunk valamiben, még nem jelenti azt, hogy az energiát ad nekünk. Csak azokkal az erősségeinkkel összhangban tapasztalunk táguló energiát, amelyek izgalmassá teszik a munkánkat. Ha folyton arra kérnek minket, hogy javítsunk vagy változtassunk, akkor lehet, hogy itt az ideje (az energiát adó erősségeinkre alapozva) változtatni.
– Célok kitűzése: A tökéletességre törekvés helyett keressünk valamilyen álmot vagy kihívást, amellyel túlzottan félünk szembenézni. Közelítsünk felé, ne pedig távolodjunk tőle! Arra fókuszáljunk, hogy mit lehet most megtenni.
– Munkavégzés: Dowd-Higgins meg volt győződve arról, hogy nem baj, ha rendszeresen hosszú órákat dolgozik. Időbe és erőfeszítésbe telt, hogy kitörjön ebből. Felismerte, hogy a munkamániások gyakran olyan feladatokkal töltik ki az időt és a teret, amelyek nem értékesek vagy nem szükségesek. Elvetette azt a gondolatot, hogy minél elfoglaltabb vagy, annál fontosabb vagy. A túlhajszoltság gyakran kiégéshez és súlyos betegségekhez vezet. A kiégés pedig jelentős párkapcsolati problémákat okozhat. A nagy teljesítményű emberek egyszerre csak egy feladatra koncentrálnak, amit Dowd-Higgins “singletasking”-nak nevez. Ez bizonyítottan hatékonyabb és produktívabb, mintha egyszerre több dolgot próbálnának elvégezni. A munkán kívüli életet legalább annyira értékelik, mint a karrierjüket.
– Pihenés és játék: A pihenés fontosabb, mint az alvás című, 23. fejezetben megadja a pihenés hét típusát, amelyet Saundra Dalton-Smith, okleveles belgyógyász orvos kategorizált: mentális, lelki, érzelmi, szociális, érzékszervi, kreatív és fizikai. Tippje: amint megtaláljuk a “sweet spot”-ot, azaz a nap (vagy éjszaka) azon időszakát, amikor a leghatékonyabban, a legtöbbet tudjuk elvégezni, azt tanácsolja, hogy a többi időt használjuk feltöltődésre. Így adunk esélyt az agyunknak, hogy újrainduljon.
– Önbizalomhiány: Az imposztor szindróma olyan belső pszichológiai élmény, ahol az egyén kételkedik a képességeiben, tehetségében vagy teljesítményében, és tartósan fél attól, hogy csalóként lepleződik le. Leküzdésének módszerei: a folyamatos tanulás iránti vágy, az önmagunkban való hit, a kiszámított kockázatvállalás, az új kihívások keresése és a pozitív dolgokra való összpontosítás. Szembeállítja az imposztor szindróma gondolkodásmódot a növekedési gondolkodásmóddal: Az egyik azt mondja: “Nem tudom, mit csinálok”. A másik azt mondja: “Még nem tudom, mit csinálok”. Az utóbbi abban hisz, hogy a tudás lehetséges. (Ref.: Szabó Eszter)
Information Today