Könyvtárak az egyetemi kutatásban – hasznos partnerré teszik magukat

A könyvtárak szerepe a kutatásban egyre kisebb jelentőséggel bír, mert a nyílt hozzáférés, a nyílt tudomány és a nyílt adatok hatására csökken a hagyományosan megvásárolt vagy licencek útján elérhető könyvtári források száma, ezért újra kell gondolni a tevékenységüket, sőt az egyetemi szolgáltatások és a szervezeti modellek felülvizsgálata is szükséges lehet.
A Calgary Egyetem (Alberta, Kanada) könyvtárában az Andrew W. Mellon Alapítvány támogatásával többéves, bizonyítékokon alapuló kutatást végeztek azzal a céllal, hogy a kutatói igényeket tükröző kutatástámogatási platformot dolgozzanak ki.

Első körben 2015-ben 15 szakterület 50 kutatójának részvételével műhelynapokat tartottak az igények felmérése érdekében. A megkérdezettek úgy látják, hogy szükség van az adatok kurátori gondozására, megosztására, elemzésére és vizualizációjára, a metaadat-szolgáltatásokra, a digitalizálásra, az adatokkal és a dokumentumokkal kapcsolatos jogkezelésre, valamint együttműködést szolgáló terek kialakítására.

Több tudományág kutatóival együttműködve 2017 és 2020 között 12 interdiszciplináris projektet valósítottak meg. Egyebek mellett a helyi településekhez kapcsolódó nyílt adattárat hoztak létre az okos városok adatinfrastruktúrájának megteremtése céljából, de foglalkoztak az urbanisztika, az egészség és a szocioökonómiai változók kapcsolatával is.

Egy digitális bölcsészeti projekt a korai tudományos-fantasztikus irodalmi gyűjtemény adatgazdagítására irányult, egy másikban a viktoriánus művészek kapcsolati hálóit tárták fel. A 3D-s digitális objektumok segítségével Alberta állam kulturális örökségének megőrzését támogatták.
Sőt elérhetővé tettek időjárási és környezeti adatokat is.
(Új szerepek kialakítása a könyvtárak számára az egyetemi kutatásban: a Calgary Egyetemen megvalósult kutatások, 2015-2020; ref.: Koltay T.)

Hírforrás:
Humanus