A világ könyvtáraiban számos régi füvészkönyv található, tele ma is értékes orvosi információval. Ezt felismerve Eric Buenz (Mayo Clinic, Minnesota, Rochester) és kutatócsoportja megpróbálta összevetni a régi gyógyászati szövegeket a mai orvosi adatbázisok tartalmával. A munkát G. E. Rumpf német botanikus 17. századi ‘Ambonese Herbal’ c. többkötetes munkájával kezdték. Maga a könyv mintegy 1300, a maláj szigetvilágban őshonos növényfaj orvosi alkalmazását tárja fel, a helyi lakosság kikérdezése alapján. A könyv információi hitelesnek bizonyultak: a leírt növények fele rendelkezik gyógyászati hatással, negyede már ismert, csak a modern tudomány még nem használta fel hatóanyagukat, a maradék negyed pedig nincs benne a NAPRALET adatbázisban, vagyis potenciális gyógyszerforrások. (A NAPRALET felsorol minden ismert, a növényekre vonatkozó biokémiai és népi gyógyászati tulajdonságot.)
További cél egy nagy volumenű bioinformatikai projekt megvalósítása és a feldolgozás automatizálása, mely nem a legegyszerűbb feladat: a könyvek szkennelése után természetes nyelvi feldolgozó programokkal kell megkeresni a speciális kifejezéseket, majd a botanikai és az orvosi adatbázisokkal való összevetés következik. Vélhetően e módszerrel a szövegek gyorsan elemezhetőek. Komolyabb probléma az idegen nyelv, a régi betűtípusok és a terminológiai különbségek, de biztató, hogy a fordítási rendszerek és az adatbázisok folyamatosan fejlődnek. (ref.: Ispánki Dávid)
Alvó könyvtári információkincs felélesztése — Füvészkert a könyvtárban
Régebbi hírforrás(ok): Economist p. 94-95.