Németország 82 milliós lakosságából közel 19,3 millió fő rendelkezik migrációs háttérrel, és 10,8 millió ember él valamilyen komoly hátránnyal. A vallási közösségek száma meghaladja a 400-at, a népesség 7,45%-a vallja magát az LMBTQI közösséghez tartozónak. Ez a sokszínűség egyáltalán nem tükröződik az intézményekben és szervezetekben (az oktatásban, a politikában, a kulturális intézményekben), sem a közösség tagjaihoz való viszonyulásban. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2006-ban született meg. A felmérések szerint a lakosság közel egyharmadát éri megkülönböztetés, közülük a leggyakrabban az etnikai hovatartozás miatt, és az esetek száma emelkedik. A diszkriminációban általában egyszerre több, egymást erősítő tényező kapcsolódik össze.
A hamburgi városi könyvtári hálózat 32 fiókkönyvtárból, két bibliobuszból és egy központi könyvtárból áll. Azt a célt tűzték ki, hogy a város minden közössége számára nyílt fórumot biztosítsanak, és munkatársaik összetételében is tükrözzék a társadalom sokszínűségét. A nyitást három területen valósítják meg: a személyzet, a programok és a közönség tekintetében (3P: Personal, Programm, Publikum).
A közkönyvtárakban a sokszínűség már ma is sokkal jobban érvényesül, mint a színházakban vagy a múzeumokba, mert ingyenesen használhatók, nincs fogyasztási kötelezettség és vonzóak a szolgáltatások is; ezért jó példái a harmadik helyeknek. A közkönyvtárak a sokszínűséget tűzik zászlajukra, és fellépnek a rasszizmus és a megkülönböztetés minden formája ellen. (Hegyközi I.)
Humanus