Ha nagyobb kreativitásra vágyik a kutató… – olvasson mást is!

Egy nemzetközi kutatócsoport több mint félmillió tudományos cikket elemzett. “Újszerű” besorolást adtak egy munkának, ha legalább két olyan publikációból idézett, amelyet korábban senki sem említett együtt. Tíz cikkből csak egyben találtak új kombinációt, és húszból akadt egy olyan, amelyikben több új kombináció is szerepelt. Azt tapasztalták, hogy az új kombinációkat tartalmazó értekezések általában kevésbé neves folyóiratokban jelentek meg, és nagyobb eséllyel kerülték el a tudóstársadalom figyelmét. Észrevétlenül indultak, de három évvel később túlszárnyalták a hagyományosabb publikációk népszerűségét, sőt többször hivatkoztak rájuk más tudósok is. Tizenöt évvel a publikálásuk után a több új kombinációt is felvonultató tanulmányok sokkal nagyobb valószínűséggel kerültek be a legtöbbet idézett 1%-ba.

Arturo Casadevall, aki egyike a gravitációs hullámok felfedezőinek, pedig nem is ez a szakterülete – nem csak prédikál erről az elméletéről. Egyetlen vele folytatott beszélgetésben számos témakör is előkerülhet, mint például az Anna Karenina, az A föderalista (The Federalist Papers), illetve az a tény, hogy Isaac Newton és Gottfried Leibniz nemcsak tudósok, hanem filozófusok is voltak, továbbá miért nem volt innovatívabb a Római Birodalom, s végül mit tanulhatunk a mentori kapcsolatokról az Odüsszeiában szereplő Mentór karakterétől.
Dolgozom rajta – vigyorog. “Mindig mondom a kollégáknak, hogy olvassanak valamit a szakterületükön kívül. Általában rávágják, hogy nincs idejük a szakterületükön kívül olvasgatni. Én pedig azt felelem, hogy dehogy nincs, mert ez sokkal fontosabb. Ettől kitágul számukra a világ, és talán új kapcsolódásokat is találnak.”