A kölcsönzés mint járható alternatíva a vásárlás helyett egyenes úton adná magát, ugyanakkor nehezítő tényező, hogy ezen a fronton is egyre több a kérdőjel az energiaválság miatt. Az egri városvezetés sorra zárja be a nem létszükségletet jelentő önkormányzati intézményeket, többek között a könyvtár épületével is így tettek, Nagyatádon a könyvtár heti egy napra nyit csak ki, Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere szintén a nyitvatartás módosítását harangozta be. Szeptember 19-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Facebookon tudatta, hogy megváltozott nyitvatartással várja az olvasókat, ellenben a szintén győri Bezerédj-kastély fiókkönyvtára végleg bezárja kapuit.
A növekvő rezsiárak láthatóan fenntartói szinten komolyan érintik a könyvtárhasználatot, és ahogyan Kiss Gábortól, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének alelnökétől és a zalaegerszegi könyvtár igazgatójától megtudom, a városban is (teljesen érthető módon) elsőbbséget élveznek a bölcsődék, óvodák, idősotthonok, szociális intézmények, a közétkeztetés és a közvilágítás a kulturális intézményekkel szemben, így ezeken próbál a fenntartó takarékoskodni. Csak náluk éves szinten 4,5 millió forint az áram díja, ami a megjósolt nyolc-tízszeres növekedés esetében azt jelentené, hogy 45 millió forintra nőne az áramszámla, ez hozzávetőlegesen az intézményi keretük egynegyedét teszi ki. És akkor még nincsenek kifizetve a munkabérek és nincs megoldva a dokumentum-beszerzés, vagyis a helyzet tényleg nagyon árnyalt. Ráadásul egy bizonyos méretű személyzet fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az egymásra épülő munkafolyamatokat elvégezzék, és ezáltal a könyvtár működését biztosítsák.
Bár a járványidőszak is megviselte őket, Zalaegerszegen olyan komplex rendszert tudtak kiépíteni, hogy az olvasni vágyók, ha korlátozottan is, de hozzájuthattak szeretett köteteikhez. Ezzel szemben most az a veszély fenyeget, hogy az épületeket és az infrastruktúrát sem fogják tudni úgy használni, ahogy eddig, vagyis a pandémiához képest is csekélyebb lehetőségek állnak országos szinten a könyvtárak rendelkezésére. Mivel a Covid lecsengése óta felívelőben volt a kölcsönzések száma, és a közösségi ingyenes programokra is nagy volt az érdeklődés, ez megint csak borús képet vetít előre az olvasás elkövetkezendő napjairól. Minél jobban korlátozás alá esik, annál kevesebb lesz a használó vagy a fogyasztó, és ez nyilvánvalóan kihat hosszú távon a társadalom mentális állapotára.
Nők Lapja Café