Magyar Nemzet: Hányan dolgoznak ma Magyarországon információbrókerként?
Mikulás Gábor: – Tízezerre teszem azok számát, akik valamilyen szempontból térítésért foglalkoznak információszerzéssel – marketing- és adatbázisokkal foglalkozó szakemberek, oktatók, kutató könyvtárosok -, de ők jellemzően nem nevezik magukat információbrókernek. A Magyar Információbrókerek Egyesületében huszonöten vagyunk. Célunk a szolgáltatások megismertetése, az érdekvédelem, valamint a szakmai képzés támogatása. A cégünkben ketten dolgozunk, de a megbízástól függ, hogy hányan foglalkozunk a feladattal. Ha szükséges, felkérünk alvállalkozókat, például hírszerző kollegákat, ők ugyanis kimennek terepre, mi nem. Mi íróasztal mellől szabadon elérhető vagy térítéses adatbázisokból, internetről vagy telefonon gyűjtjük az adatokat. Ha személyről kell információt beszereznünk, akkor már az elején tisztázzuk, hogy mi nem hírszerzők vagyunk, kizárólag open source intelligence-szel (OSINT), vagyis nyíltforrású hírszerzéssel foglalkozunk. Jó példa erre, Tom Clancy amerikai író esete, aki miután megírta a Vadászat a Vörös Októberre című regényét – amelyből később film is készült -, a könyvben szereplő érzékeny adatok miatt berendelte a CIA. Az író elmondta, hogy melyik szakkönyvtárban, milyen katonai folyóiratokat lapozgatott és milyen cikkeket, dokumentumokat olvasott el. Sehova nem tört be, senkit nem hallgatott le, semmi törvénybeütközőt nem követett el, csak nyílt információ forrásokat nézett át, s vont le következtetéseket. Mint egy információbróker.
Magyar Nemzet (2022. szept. 10.)