Nem vált be a környezetterhelés leválasztása a gazdasági növekedésről, ezért a könyvtár kínálatában és tevékenységében is le kell vonni a következtetéseket.
Ennek oka a jó öreg Jevons-paradoxon. Eszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják, az erőforrás-használat csökkentése helyett éppenhogy növelik azt. Az 1865-ben megfogalmazott összefüggés látszik pl. abban is, hogy ugyan hatékonyabb az autók energiafelhasználása, de közben nagyobb, erősebb autókat kezdtünk használni. Nem az eredményességre, hanem a hatékonyságra kell gyúrni. Azaz: ugyanannyi ráfordításból több szolgáltatás, vagy ugyanannyi szolgáltatás, de kevesebb ráfordítással. Ezért járható utak maradtak pl.:
– a materiális kereslet, vagy a ráfordítás arányának tudatos csökkentése
– növekedés csak bizonyos területeken (pl. nagy autók: nem, megújuló energia: igen)
– hosszú élettartamú termékek; csere helyett javítás.
A (zöld) könyvtár hitelességét továbbra is a SEXI modell támogatja:
1. érzékenyítés – informálás (Sensitize): saját csatornáin keresztül kommunikál az ügyben a közösségével: push információ, szervezett beszélgetések, bemutatók stb.
2. példaadás (Exemplary): ha maga a könyvtár működése nem zöld, üzenete hiteltelenné válik
3. információ gyűjtése a közösség számára (Information gathering): a könyvtár nem passzív, hanem elismert együttműködő társ a témában érdekeltek csoportjában. (MG)
Mérce ; KIT-összeállítás