A gyűjtésre, feldolgozásra és hozzáférhetővé tételre összpontosító könyvtármodell helyébe napjainkban a szociokulturális központként funkcionáló könyvtár lép, amelynek fő célja a helyi közösségek integrálása, illetve a találkozásra és vitára alkalmas hely biztosítása. A könyvtárnak a helyi közösségben játszott társadalmi szerepe, továbbá a könyvtár által képviselt értékek alkotják az intézmény úgynevezett társadalmi tőkéjét, melynek az egyik legfontosabb eleme a bizalom. Jelen tanulmány a könyvtárosok által tanúsított bizalmat vizsgálja egy 2018-tól 2022-ig tartó, a könyvtárosok egyéni társadalmi tőkéjére irányuló nemzetközi összehasonlító kutatás részeként.
A társadalmi tőkének sokféle megközelítése ismert (ld. pl. Robert Putnam, James Coleman, Pierre Bourdieu, Francis Fukuyama); a fogalmat ezek nyomán úgy lehet meghatározni, mint az egyének képességét, hogy csoportokat és hálózatokat hozzanak létre, melyek alapja a bizalom és a kölcsönös támogatás a közös célok elérése érdekében. A társadalmi tőkét az egyének és a csoportok/intézmények szintjén is lehet értelmezni. Két dimenzióval rendelkezik:
– strukturális társadalmi tőkéről (kapcsolatok, hálózatok)
– normatív (más néven kulturális vagy kognitív) társadalmi tőke (értékek, társadalmi normák, bizalom).
A társadalmi csereelmélet szerint a bizalom kialakulása a haszonnal járó, kölcsönös tranzakciók ismétlődésének eredménye. Ha megbízunk a másik fél szándékaiban, igazában és képességeiben, illetve magas a társadalmi szintű bizalmi index, akkor alacsonyabb kontroll mellett is működőképesek az intézmények, ami idő- és költségmegtakarítást jelent. Az észszerű bizalom az élet minden területén előfeltétele a produktív kapcsolatoknak – így van ez a könyvtárakban is, ahol az intézményi célok között is szerepel a helyi közösségek integrálása és fejlesztése. A könyvtárak jellemzően magas közbizalmat élvező intézmények, amelyek felé küldetésnyilatkozatuk szerint a társadalomból kirekesztettek és elszigeteltek is bizalommal fordulhatnak. A bizalom az intézményi elveken, eljárásokon és szabályzatokon, de a munkatársakon is nyugszik: minden intézményi döntés és minden munkatárs egyaránt képes építeni és rombolni is a könyvtárba vetett bizalmat. A bizalom nemcsak a külső partnerek és a könyvtárhasználók viszonylatában, de a munkahelyi légkör és a szervezeti hatékonyság szempontjából is előnyös, ezért a könyvtárvezetőknek mindenképpen érdekében áll a bizalom kultúrájának megteremtése és építése. (A bizalom mint a kognitív társadalmi tőke építésének tényezője a könyvtári munkatársak és a használók között: vonatkozások a könyvtárvezetők számára; ref.: Szabó P.)
Humanus