A marketingtudatosság alacsony szintjét jelzi, hogy a szolgáltató a saját kínálatát kommunikálja. Ahelyett, hogy saját tevékenységét ügyféloldalról fogalmazná meg. E különbség nem csak a könyvtárakban okoz ügyfélelégedetlenséget, hanem a monopolszolgáltatóknál is általános. Ugyanis nincsenek rákényszerítve a piac által a minőségi szolgáltatás nyújtására – akkor sem, amikor ügyfeleik felé fordulnak. (Hasonló jelenségnek lehetünk tanúi közüzemi számlák, közlemények esetén. De az sem kizárt, ha használóink is hasonlóan hőkölnek vissza a mi irományainktól.)
Az MVM energiaszolgáltató egyik városunkban kitette (ld.: link ) “Leolvasási értesítés” c. közleményét. Ha a hivatal nem is, a kiragasztó munkatárs megértette a feszültséget és a megcélzottak segítségére sietett. Az ügyfél azt tudja, hogy a gáz, víz és az áram fogyasztását egyaránt le szokták olvasni. Az MVM neve pedig még nem sokat jelent az átlag használónak, pláne, hogy a szövegben áram és gáz kifejezések egyaránt szerepelnek a felsorolt cégnevekben. A zavar tehát érthető. Ezért a leolvasó munkatárs jó nagy betűkkel odaírta – kézzel: GÁZ.
Ha a könyvtárban szerkesztjük közlendőinket nem szakmabeliek számára, elég érthetően fogalmazunk-e számukra – kifejezések használata, logikai összefüggések stb. terén? (MG)
KIT-információ