A könyvtár állományának nagysága, az általa foglalkoztatottak száma, új beszerzések száma, netán a begyűjtött minőségi tanúsítványok stb. rég nem tükrözik a könyvtár minőségét. Az ALA és az ACRL szervezetek 2010-ben felvázolták, milyen mutatókból érdemes visszatervezni a minőséget ténylegesen növelő tevékenységeket. Igen, a könyvtár hatással van a végzett hallgatók elhelyezkedési arányára, az egyetemi kutatók tudományos sikereinek mértékére. A felsorolásban nincs is sok meglepő (bár a több mint 10 év eltelte miatt finomíthatók a mutatók), sokkal inkább a könyvtári belső mutatók azonosítása és a szükséges tevékenységek kidolgozása okozhat fejtörést. Viszont hosszabb távon nem látszik más kiút. (MG)
– A könyvtárak nem tudják teljes egészében demonstrálni az intézményük értékeit, ha nem határozzák meg az intézményi vonatkozású eredményeket, majd nem mérik, hogy milyen mértékben érik el azokat. A felsőoktatási intézmények könyvtárosai azonosíthatják és értékelhetik a szakkönyvtári eredményeket a következő területekhez kapcsolódó intézményi adatok függvényében:
– beiratkozás adatai
– hallgatómegtartási és végzettségi arány
– hallgatói siker
– hallgatói teljesítmény
– hallgatók tanulási eredményessége
– hallgatói elkötelezettség mértéke
– oktatók kutatási termelékenysége
– a kari oktatás szintje
– az intézmény egyéb szolgáltatásainak minősége
– átfogó intézményi minőség. (ALA)
American Library Association