A könyvtárak drámai változásokon mentek keresztül az utóbbi több mint egy évtizedben. Az okostelefonok miatt, és hogy folyamatos kapcsolatban vannak egymással, megváltozott a kapcsolatuk az információval. A járvány felgyorsította a változásokat. Megváltoztatta kialakításukat és használói kapcsolataikat. Feltárta a technológiai hiányosságaikat. Új követelményeket támasztott a közösségeken belül. Már nem csak könyveket kölcsönöz, hanem pl. hotspotokat, varrógépeket vagy horgászbotokat. Új helyszíne lett a programozásnak, vlogok és podcastok készítésének. A Library Journal összegyűjtött pár céget, amelyek előremutató változásokat hozhatnak a munkában:
– LaptopsAnytime: asztali gépek helyett a laptopok és mobilok rugalmasabb szolgáltatást biztosítanak. Viszont az eszközök töltésével, sérülések átnézésével, beállításokkal sok idő megy el. A LaptopsAnytime változatos méretű tárolókat telepít a könyvtárakban, ahol a különböző gyártók eszközei tárolhatók. A felhasználók a könyvtári kártyájukkal vagy személyi igazolványukkal nyithatják a rekeszeket. Beállítható a könyvtár saját szabályzatának megfelelő kölcsönzés, és az adminisztrátorok értesítést kapnak pl. a lejáró kölcsönzésekről, meghibásodásokról. Az eszközök a rekeszekben töltődnek, plusz a felhasználók hordozható töltőt is kapnak hozzá, hogy bárhová leüljenek az épületen belül. A cég alapdíjat kér a tárolókért, plusz karbantartási szerződést köt az eszközök frissítésére.
– Luna Imaging: a digitalizált gyűjtemények megjelenítésében segíti a könyvtárakat, múzeumokat, örökségvédelmi szervezeteket egy felhős online megoldással. Az eszközzel bele is lehet nagyítani a képekbe, vagy összehasonlítani két oldalt, annotációt készíteni, prezentációba menteni. A könyvtárak szabadon bővíthetik, szerkeszthetik, metaadatokkal láthatják el saját gyűjteményüket. A gyűjtemények akár a Google-lel is kereshetők, de az elérésük jogosultságfüggően is beállítható.
– FE Technologies: RFID technológiával lehetővé teszi a kölcsönzést, és az anyagok nyomonkövetését. Nem kell egyesével leolvasni a vonalkódokat, a kihelyezett kölcsönzőpadok egyszerre több RFID kódot is le tudnak olvasni. Így a cég pl. automata kölcsönzőállomásokat, biztonsági kapukat is árul. Az internetes kölcsönzéseket a csomagautomatákhoz hasonlóan is át lehet venni. Egy kioszkos megoldással pedig 300 dokumentum közül lehet böngészni szerző és műfaj szerint, illetve kölcsönözni is.
– Kodet Architectural Group LTD: iskolai tereket és könyvtárakat tervez innovatív módon. Pl. hangszigetelést, privát tárgyalótereket, makerspace-t épít, igény szerint.
– Tappé Architects: az építésziroda azt feszegeti, hogyan lehet közösségépítő teret tervezni. Minden tervezést az adott közösség megismerésével kezdenek.
– Library Ideas: több mint 20 országban kb. 5 ezer könyvtárral dolgozik. Pl. zenei streamelő, nyelvtanuló, e-könyv kölcsönző szolgáltatást biztosít. A VOX pedig olyan nyomtatott könyv, ami audio narrációt is biztosít, akár egyszerre több nyelven.
A könyvtárak erősebbek, ellenállóbbak és nélkülözhetetlenebbek a közösségek számára, mint valaha. Továbbra is értéket kell nyújtaniuk. Eddig még nem ismert helyszíneken és módszerekkel kell kiszolgálniuk a felhasználókat. (ref.: Habók Lilla)
Library Journal