Borisz Nyemcov lelövésének napján háromféle, egymásnak részben-egészben ellentmondó hivatalos magyarázat érkezett a kormányzati szervektől. Mire a tájékozódni vágyó emberek sokasága dühösen legyintett: nem lehet megtudni semmit. (MG)
– A magyarországi sajtószabadság helyzete folyamatosan romlik, azonban ez több, mint egy szám a rangsorban: a sajtószabadság napján néhány példán keresztül bemutatjuk, hogy az elmúlt egy évben milyen ködöt hozott létre a kormány. (…)
A tájékoztatás pedig a kormány olvasatában annyit jelent, hogy kizárólag azt mondják el, amit akarnak és akinek akarják, a kellemetlen, kínos kérdéseket pedig kerülik.
Nem volt ez nagyon másképp a veszélyhelyzet előtt sem, most azonban minden túlzás nélkül élet-halál kérdésekről van szó.
A kormány és az állami szervek nemcsak a covid-járvány alatti objektív tájékoztatást akadályozzák, hanem lassan általánosságban is ellehetetlenítik az újságírók munkáját: amellett, hogy nem beszélhetünk állami intézmények – kórházak, iskolák, közintézmények – dolgozóival és vezetőivel, az írásban elküldött kérdéseinkre és közérdekű adatigényléseinkre is csak hébe-hóba kapunk választ. Vagy, ha kapunk is, sok esetben csak hónapokkal a benyújtás után, amikor a válasz már elavult / nem is releváns – egy tavalyi szabályváltozás óta ugyanis gyakorlatilag a végtelenségig el lehet húzni a válaszadási határidőt.
HVG