A Magyarországon is sokak által ismert King’s Singers énekegyüttes is benne él a karanténkörnyezetben. Olyan helyzet, amelyet nem ők határoznak meg (külső környezet), egyúttal olyan is, amelyet ki is használhatnak saját válaszaik segítségével (belső környezet). Sokadszorra átalakult csapatuk nem először lovagolja meg ezt a kettős karanténhelyzetet. A link linken látható videójukban feltűnik az individualizált környezet: az énekesek nem közösségként, hanem egyénekként énekelnek. Ugyanakkor – természetesen – a tőlük megszokott tökéletes összhangban. A videó több szempontot pendít meg. Szerintem az alábbiakat:
– egyének vagyunk, de közösen alkothatjuk meg a teljes hangzást
– mi (a King’s Singers férfikórus) a másik nem képviselőivel (San Francisco Girls Chorus), női kórussal alkothatunk megfelelő egységet – amire feltehetően sok karanténban élő bólint
– mi az angol kóruséneklés eszenciáját képviseljük, emellett jó nekünk egy kevésbé ismert kórussal együttműködni – saját magunk és márkanevünk érdekében
– szemmel jól láthatóan több rasszot képviselnek – alap, hogy tökéletes harmóniában
– a dalválasztás (Leonard Cohen: Hallelujah) örömöt és hálaadást közvetít – nehéz időkben. (MG)
King’s Singers